Alulteljesítő volt a BUX

Nagyot esett tegnap az OTP és a Richter, viszont emelkedett a MOL. Míg az utóbbi kettőt értjük, addig az előbbit már kevésbé. Egyes pletykák szerint az MSCI index változása van a háttérben, amely a MOL esetében (amely amúgy is örülhet a brent és az ural nyersolaj árkülönbözet javulásának) igaz is lehet, de a nagyot eső OTP esetében nem látunk ilyen indokot. Ugyanakkor két dolog igaz: (i) az OTP vezérhelyettese tegnap eladott 8000 darab részvényt mintegy 100 millió forint értékben, s (ii) az árfolyam a kitörési szintig esett vissza, azaz azt tesztelte vissza. Szerintünk egyik sem különleges dolog. Inkább az eladás hevessége és a volumen (12 milliárd forint) volt meglepő. Ráadásul mindezt úgy, hogy amúgy a nemzetközi szintéren jó volt a hangulat. Továbbra is azt gondoljuk, hogy az OTP kilátásai jók, az eredmény bővülni fog és a jelenlegi árfolyam attraktív. Sőt a jelenlegi szintről fordulnia kellene az árfolyamnak, ha a tegnapi mini pániknak nem volt semmilyen különösebb fundamentális oka. Ilyet pedig jelen pillanatban nem látunk.

A Richter háromnapos gyors és méretes eséssel megérkezett az ellenállási tartományba, ahonnan annak ellenére fordulni kellene, hogy a szerializáció egy darabig fékezheti a cég teljesítményét a hagyományos termékek gyártásának terén.

A mai napon a DAX gyenge nyitása ellenére pozitív teljesítményt várunk, és a BUX indexnek is illene jól teljesítenie.

Az elmúlt napok gyengélkedése után emelkedést mutattak tegnap a tengerentúli részvényindexek. Az S&P500 és a Dow 0,8%-kal, a Nasdaq 1,1%-kal került feljebb.

Nem tartja jó ötletnek az esetleges kamatcsökkentést a kansasi Fed elnöke, Esther George, aki szavazótag idén a Nyíltpiaci Bizottság ülésein. Véleménye szerint ez akár eszközár buborékok kialakulásához is hozzájárulhat, ami végül gazdasági visszaeséssel jár. Szerinte a Fed 2%-os célja alatt lévő infláció miatt nem igazán kell aggódni, mivel a munkanélküliségi ráta jóval a Fed által egyensúlyinak tartott szint alatt van, ez pedig előbb-utóbb növekvő bérekhez és áremelkedéshez vezethet. Nemrégiben ellenkező véleményen volt a chicagói Fed elnöke, Charles Evans, aki szerint 1,5%-ra visszaeső infláció esetén meg kéne fontolni egy kamatcsökkentést. Mindeközben Trump folyamatosan igyekszik nyomás alatt tartani az amerikai jegybankot, hogy csökkentse az alapkamatot, míg a piac idénre már 71%-os valószínűséggel kamatcsökkentést vár. A Fed jegybankárainak többsége egyelőre a kivárást támogatja.

Emelkedés jellemezte ma az ázsiai piacokat. A Nikkei 0,3%-ot, a Hang Seng 0,8%-ot, a Shnaghai index pedig 1,5%-o emelkedett a gyenge kínai makroadatok ellenére is. Vagyis az elmúlt időszak meredek esését követően némi korrekció következett.

Már áprilisban romlott a kínai gazdaság teljesítőképessége, még azelőtt, hogy Trump bejelentette volna a vámok emelését. Áprilisban az ipari termelés mindössze 5,4%-kal növekedett, ami elmaradt a várakozástól és a márciusi étéktől is, de még az idei átlagos 6,2%-os növekedéstől is. A fő ok a rendkívül alacsony beruházási kedv a feldolgozóiparban. Hasonló a helyzet a kiskereskedelmi forgalom esetében is, ennek bővülése mindössze 7,2% volt áprilisban a várt 8,6%-kal és az idei 8,0%-os átlaggal szemben. A gyenge adatokat követően egyből megjelentek a további gazdasági élénkítést sürgető hangok is.

Mind az amerikai, mind az európai határidős indexek a pozitív tartományban voltak ma reggel.

A Dana Gas bejelentése szerint a MOL pert veszített a céggel szemben. A MOL 2017-ben perelte be a két fő Pearl Petroleum részvényest a kurd állammal kötött megállapodást miatt, miután a két cég elengedte a kurd állam felé történő tartozás egy részét. A MOL 10%-os részvényes a Pearl Petroleumban, melyet a Dana és a vele szoros tulajdonosi kapcsolatban álló Crescent Petroleum irányít, mint többségi tulajdonosok. A MOL-ra semleges a hír, mivel minimális a hatása.