Erste kommentár Örömöt hozott az olaj piacán az OPEC pénteki döntése. A sok vita után végül 1 millió hordóval növelték meg a kitermelést, amely praktikusan 600-700 ezer hordóval növeli meg a...
Örömöt hozott az olaj piacán az OPEC pénteki döntése. A sok vita után végül 1 millió hordóval növelték meg a kitermelést, amely praktikusan 600-700 ezer hordóval növeli meg a valós kitermelést, mert többen már így is a kapacitásaik határán vannak. Így Oroszország 300, míg Szaúdi-Arábia 250 ezer hordóval emelheti a kitermelést. Ennek megörült a piac, s így nagyot emelkedett az olaj árfolyama, amely ma reggel korrigál. Ugyanakkor a technikai kép alapján a ma várható korrekciót követően tovább emelkedhet az árfolyam.
Mindeközben a részvénypiacok egyre inkább nyári üzemmódba kapcsolnak. A gyengélkedő ázsiai piacok is azt sugallják, hogy a mai napon, nem várhatunk kirobbanó teljesítményt itt Európában. A DAX és a BUX index esetében is valamiféle csökkenést várunk.
Mindeközben Erdogán győzelmére – adj a pletykára vegyél a hírre – veszik a török lírát, amely kicsit pozitív a többi feltörekvő piaci deviza szempontjából is. Ennek ellenére a – szerintünk – túladott forint a reggeli órákban gyengül a pénteki erősödést követően. Összességében az elkövetkező napokban inkább forint erősödésre számítunk.
Vegyesen zárták a pénteki napot a vezető amerikai részvényindexek. A Dow 0,5%-kal, az S&P500 0,2%-kal tudott emelkedni, míg a Nasdaq 0,3%-kal esett vissza.
Június 29-én, e hét pénteken láthat napvilágot az Amerikai Pénzügyminisztérium azon javaslata, amelyben korlátozná a kínai beruházásokat kulcsfontosságú amerikai technológiákba. Ezek többek között az elektromos autókat, a robotikát, a légiközlekedést vagy a telekommunikációt érinthetik, amik a „Made in China 2025”-ös kínai beruházási és fejlesztési terv fontos részét képezik. Eközben az Amerikai Kongresszus egy olyan javaslaton dolgozik, ami megreformálná a külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó szabályokat, ahol szintén nagyobb szerepet kaphat a nemzetbiztonság kérdése. A június 29-ei dátum mellett július 6-ára lesz még érdemes figyelni, ugyanis akkor lépne életbe az USA 25%-os importvámja 34 milliárd dollár összértékű kínai importra. Amennyiben addig nem tudnak megállapodni a kereskedelmi viták rendezésében a felek, elképzelhető, hogy tovább éleződnek a feszültségek.
Kína mellett Európával is elkezdett hadakozni Donald Trump, ugyanis előző hét pénteken 20%-os importvámmal fenyegetett az európai autók behozatalára, amennyiben az unió nem bontja le az ő általa támasztott korlátokat. Az EU jelenleg 10-os importvámmal sújtja az USA-ból importált autókat, az Amerikában érvényben lévő 2,5%-os európai behozatalra vonatkozó importvámmal szemben.
A kereskedelmi háború réme továbbra is elrémiszti az ázsiai befektetőket. A shanghai index 0,6%-ot, a Nikkei 0,8%-ot, a Hang Seng 1,1%-ot csökkent.
A kínai jegybank néhány bank számára 50 bázisponttal csökkentette a kötelező tartalékrátát. Egyes számítások szerint ez 108 milliárd dollárnyi likviditást szabadíthat fel a kínai bankrendszerben az alacsonyabb tartalékoláson keresztül. A várakozások szerint elsősorban a kisvállalati hitelezés erősödhet a lépés következtében.
Emelkedik a japán elnök népszerűsége. A mélypontról emelkedésnek indult a japán elnök népszerűsége, miután kezd lecsengeni a botrányoknak a hatása. Ezzel csökkenhet a politikai bizonytalanság, hiszen valószínűtlenebbé vált, hogy Abe megbukott. Most, hogy népszerűsége kezd visszatérni, akár gazdasági reformjait is folytathatja.
Mind az európai, mind az amerikai határidős piacokon negatív hangulat uralkodott ma reggel.
A Magyar Telekom rendkívüli közgyűlése 2018. július 1-jével a Magyar Telekom Igazgatóságának tagjává választotta Rékasi Tibort, aki a Társaság vezérigazgatói pozícióját is betölti ettől a naptól.
Amint azt a Társaság korábban bejelentette, Christopher Mattheisen vezérigazgató 2018. július 1-ji hatállyal lemondott vezérigazgatói pozíciójáról és igazgatósági tagságáról.
A Richter június 21-én 5.149 forintos átlagáron 20.000 darab sajátrészvényt vásárolt.
A Jutarni List értesülései szerint a Castleton Commodities International érdeklődik az INA-val való stratégiai partnerség iránt. Az amerikai vállalat állítólag levelet küldött Andrej Plenkovic miniszterelnöknek. A Castleton segíthet akár a MOL INA részesedésének kivásárlásában is. Az amerikaiak ellenzik az INA eladását orosz társaságoknak.
Véleményünk: A Castleton inkább az INA finomítói és kiskereskedelme érdekelheti, mi nem hisszük, hogy az egész cég célpont lehet a számára. Ez viszont meghiúsíthatja a vételt, mivel a horvátok egyben kívánják tartani a társaságot.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek:Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
