A november 7-i Trump-Orbán találkozó a MOL csoport számára is fontos mérföldkő lehet. Teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar miniszterelnök rá kívánja venni az amerikai elnököt, hogy az orosz vállalatokra vonatkozó, november végén életbe lépő...
A november 7-i Trump-Orbán találkozó a MOL csoport számára is fontos mérföldkő lehet. Teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar miniszterelnök rá kívánja venni az amerikai elnököt, hogy az orosz vállalatokra vonatkozó, november végén életbe lépő szankciók alól kivételt kapjon a magyar vállalat. Valószínű, hogy a fő érv a magyar oldalról az lesz, hogy nekünk nincs tengerpartunk, ezért az orosz kőolaj ellátásról való leválás gyakorlatilag kiszolgáltatottá teszi az országot. Az mindenesetre tény, hogy a MOL belső finomítóinak kőolaj ellátása reálisan csak a Barátság és/vagy az Adria kőolajvezetékről történhet meg. Persze fizikailag vasúton, a Dunán hajón vagy közúton is lehet kőolajat szállítani, de ezt gyorsan fizikailag nem lehet megoldani, ráadásul olyan magas költséggel is jár, hogy kétséges ennek a realitása. Veszteségesen a MOL sem szeretne üzemelni.
Rövidtávon csak az Adria kőolajvezetékre való áttérés lehet tehát realitás, ha nemet mondunk a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz kőolajra. Később – ha Ukrajna biztonsági helyzete javul – lehetséges azeri vagy kazah kőolaj beszállítása Odessza kikötőjébe és onnan az olaj elszállítása Brody városán és a Barátság vezeték ukrán szakaszán keresztül a magyar és szlovák határra. Ehhez azonban biztonságossá kéne válnia teljesen az ukrán tranzitútnak. Nekem kétségeim vannak afelől, hogy az ukrán infrastruktúra, az Odessza-Brody vezeték egyáltalán van-e olyan állapotban, hogy évi néhány millió tonna kőolajat kezelni tudjon.
Az Adria vezetékkel kapcsolatban is vannak aggodalmak: egyrészt vita van a MOL és a vezetéket üzemeltető horvát Janaf csoport között, hogy mekkora kapacitással lehet stabilan üzemeltetni ezt a vezetéket. Nincs okom kevésbe hinni a Janafnak, mint a MOL-nak ebben a kérdésben, de az tény, hogy ha Sisak és a magyar határ között két pár vezeték működik a mostani egy pár helyet, az stabilabb ellátást jelent. Másrészt vita van a két cég között a szolgáltatási díjak kapcsán is. A Janaf 2024-es éves jelentése alapján valahol 16 euró/tonna tranzitdíjat becsültem, amit a MOL fizethet a Janaf felé. A pontos összeg ettől eltérhet, mivel a Janaf nem teszi közzé ügyfelenként a díjakat, így nem tudjuk, hogy mennyivel többet vagy kevesebbet fizet a MOL a másik nagy vevőhöz, a NIS-hez képest. Ez az összeg egyébként kevesebb, mint amit a MOL az ukrán tranzitért fizet, ami 21 euró/tonna, igaz a horvát vezeték hossza negyede a Barátság ukrán szakaszának. A két szolgáltatást persze nem lehet egy az egyben összehasonlítani, hiszen a Janaf kikötői kirakodási és tárolási szolgáltatást is nyújt a MOL csoportnak. Az biztos, hogy ha a Barátságon megszűnik az orosz kőolaj import, a MOL kiszolgáltatottsága nő a Janaf felé, amit a horvát cég kíméletlenül kihasználhat. Talán nem véletlen, hogy a MOL most próbál hosszútávú szerződést kötni a horvátokkal, amikor a Janaf másik nagy vevője, a NIS az amerikai szankciók október 8-i életbe lépése miatt nem használhatja a horvát tranzitcég szolgáltatásait.
A tét november 7-én valószínűleg nem az, hogy maradhat-e az orosz kőolaj. Mivel mind az amerikaiak, mind az Európai Unió ellene van az orosz importnak, ezért jó eséllyel legkésőbb 2027 végével búcsút kell mondanunk ennek a forrásnak. A kérdés, hogy sikerül-e egy év haladékot kapnia a MOL csoportnak a leválásra. Ez lehet a reális cél a magyar politika részéről.
Ez az egy év haladék ugyanis sokkal gördülékenyebbé teheti ezt a leválást, mivel 2026 végére tulajdonképpen a MOL is többé-kevésbé készen állhat teljes mértékben a tengeri nyersanyag fogadására. Ha azonban Trump elnök nem ad több haladékot Orbán Viktornak, akkor nehéz egy év előtt áll a MOL csoport: várhatóan nem lesz képes teljes kapacitáskihasználtság mellett üzemeltetni finomítóit egy ideig. A mostani százhalombattai baleset is rontja ezt a helyzetet, mivel az AV3 kiesése legalább fél évig csak alig 60%-os kapacitáskihasználást tesz lehetővé a Dunai Finomítóban a várakozásom szerint. Ez azt jelenti, hogy a MOL nem tud elég üzemanyagot gyártani – a különbözetet neki és más kereskedőknek külső piacokról kell behoznia. Ez azonban csak akkor történik meg, ha felár, vagyis prémium alakul ki a hazai nagykereskedelmi üzemanyag árakban. Készülhetünk arra, hogy 5-10%-kal magasabb kiskereskedelmi árak lesznek a hazai kutaknál ahhoz a szinthez képest, ami teljes MOL finomítói kapacitáskihasználtság mellett működtetné belső finomítóit.
A Trump-Orbán találkozónak tehát ez a tétje – Donald Trump már jelezte, hogy nem ad több haladékot. Persze nála semmi sem biztos. Kérdés, mire elég ez a politikusi barátság a két vezető között.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
