Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterből előbújt a hedge fund manager. Már nem csak a Fed-et kritizálja, hanem a japán jegybankot is. Az előbbi esetében szerinte minden modell szerint 150-175 bázisponttal alacsonyabban, azaz valahol 2,5 és 3 százalék között kellene lennie a Fed intervenciós...
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterből előbújt a hedge fund manager. Már nem csak a Fed-et kritizálja, hanem a japán jegybankot is. Az előbbi esetében szerinte minden modell szerint 150-175 bázisponttal alacsonyabban, azaz valahol 2,5 és 3 százalék között kellene lennie a Fed intervenciós rátának. A japánoknak meg ideje lenne kamatot emelniük az elszabaduló infláció miatt, miközben a BoJ nem igazán ért vele egyet.
Mindez olyan, mintha nem is az USA pénzügyminisztere lenne, hanem egy befolyásos piaci szereplő. Ezzel szemben egy annál is befolyásosabb nem piaci szereplő, hanem policy maker olyan értelemben, hogy döntéseivel komoly kihatással van a világ legnagyobb gazdaságára, s ezen keresztül nyilván a nemzeti és nemzetközi kamatpolitikát is befolyásolhatja. Szóval abszolút nem mindegy mit mond, az meg abszolút nem elegáns, hogy a monetáris politikai döntéshozókat próbálja befolyásolni nem csak otthon, hanem külföldön is.
Na de mennyire tér el Bessent világképe a piaci várakozásoktól? A Fed esetében idén háromszor 25 bázispont, s jövő év végéig nagyjából összesen 125 bázispont kamatvágást vár a piac. Azaz a pénzügyminiszter kijelentései messze túlmutatnak a várakozásokon, ráadásul szerinte már most lejjebb kellene lennie a kamatszintnek. Ezt a nyomást a kiszámíthatóság hiánya, illetve a beavatkozás miatt inkább rosszul kellene a piacnak fogadni, de ehelyett inkább a potenciális kamatcsökkentésre figyel, amely ceteris paribus emeli a részvényárfolyamokat. Minden 25 bázispont többlet mintegy 3 százalék többletet okozhat a fair értékben, ha a kockázat növekedése miatti prémium növekedést nem vesszük figyelembe. Mostanában ezzel viszont nem foglalkoznak.
Japán esetében a piac még 20 bázispont kamatemelést vár idén 0,7 százalék környékére, aztán jövő év végéig ez 1,5 százalékra emelkedhet. Így az inflációs ráta az év eleji 4 százalékos csúcs, s a júniusi 3,3 százalékot követően az elkövetkező egy évben visszatérhet 2 százalék környékére. Szóval abban, hogy Bessent szerint túl lassú a japán kamatemelés lehet valami.
Mindenesetre ezek a kijelentések arra pont jók, hogy a dollár vevőket elbizonytalanítsák. Az ebből fakadó relatív dollár gyengeség pedig közelebb hozhatja a hőn áhított kereskedelmi mérleg egyensúlyt!
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
