A héten elkezdődött a kamatfizetés, és az elkövetkező hónapok arról fognak szólni, hogy mi lesz a 3.000 milliárd forintnyi kamattal és a lejáró lakossági állampapírral, mibe forgatják vissza a háztartások. Erről már sokk cikk született, így nem is...
A héten elkezdődött a kamatfizetés, és az elkövetkező hónapok arról fognak szólni, hogy mi lesz a 3.000 milliárd forintnyi kamattal és a lejáró lakossági állampapírral, mibe forgatják vissza a háztartások. Erről már sokk cikk született, így nem is erről, hanem inkább arról szeretnék írni, hogy a külföldiek hogyan szavaztak Magyarországgal kapcsolatban.
Az ÁKK mindennap közzéteszi a külföldiek által tartott magyar állampapaírok állományát. Ez az érték a magas inflációs korszak előtt tipikusan 5.000 milliárd forint környékén mozgott, majd a 2022 szeptemberében tapasztalt erős hozamemelkedést követően 2023 elején beindultak a külföldi vásárlások, s felszaladt 7.500 milliárd forint fölé. Ez mintegy másfél évig így is maradt, aztán a hozamok csökkenésével (kötvények árfolyam emelkedésével) tavaly év közepén megindult a kiáramlás. Az elmúlt valamivel több mint fél év során 2.500 milliárd forintnyi külföldi állampapír befektetés, azaz cirka 6-6,5 milliárd euró távozott az országból.
Külföldi állampapír állomány versus 10 éves hozam
Forrás: Bloomberg, Erste
Mindeközben a 390 körüli értékről 410-415 forint környékére gyengült a forint. Ebben valószínűleg a fent leírt kiáramlás is szerepet játszott. Ugyanakkor az év végén jelentős állomány mozgások voltak, cirka 500 milliárd forint előbb be-, majd év elején kiáramlott a piacról. Lehet, hogy ezek a pozíciók le voltak fedezve, mindenesetre jelentős árfolyammozgást már nem okoztak.
EURHUF árfolyam
Forrás: Bloomberg, Erste
Ezek a mozgások azt sugallják, hogy abszolút nem mindegy, hogy a készpénzzé váló állománnyal mi történik. Mindenesetre a külföldiek magyar állampapír állománya visszatért a hozamugrás előtti szintre. Vagyis innen nyomásnak elvileg már nem kellene érkeznie, a kiáramlás nagyobb valószínűséggel megállhat, mint nem.
Habár a környezet folyamatosan változik (pl. EURUSD árfolyam, ami kihatással van a régiós devizákra), a hüvelykujjszabály szerint abszolút nem mindegy, hogy a fent említett felszabaduló pénz hol fogja keresni helyét az elkövetkező hónapokban.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
