Trump még a választási kampányban belengette, hogy 60 százalékos általános adót vet ki a kínai termékekre. Sőt, a kínai gépkocsikra 100 százalékot (vagy akár 200 százalékot is). Tegnap pedig kinevezte kereskedelmi miniszternek a Cantor Fitzgerald befektetési...
Trump még a választási kampányban belengette, hogy 60 százalékos általános adót vet ki a kínai termékekre. Sőt, a kínai gépkocsikra 100 százalékot (vagy akár 200 százalékot is). Tegnap pedig kinevezte kereskedelmi miniszternek a Cantor Fitzgerald befektetési bank vezérigazgatóját, aki tökéletesen egyetért Trump vámemelési terveivel.
Ez pedig csak fokozza azt a pánikot, ami már a választások éjszakáján kialakult a kínai terméket importáló cégek körében, s akik azonnal hatalmas megrendeléseket adtak le kínai partnereik felé. Ugyanis a jelentős vámemelést nem biztos, hogy tovább tudják hárítani a fogyasztókra. Így a növekvő terhek egy részét, vagy akár teljes egészét a kereskedőknek kell lenyelniük, vagy pedig új beszállítói forrás után kell nézniük. Így sokan akár egy évnyi árukészletet is felhalmozhatnak az elkövetkező hónapokban, ami valószínűleg jelentősen növelni fogja az amerikai külkereskedelmi mérleg hiányát, hogy aztán jelentősen csökkenjen az. Mivel a kínai import 430 milliárd dollárt tesz ki egy évben, s az importőrök akár egy évnyi készletet is felhalmozhatnak (ha lehetséges) az elkövetkező hónapokban, ezért valószínűleg most egy több száz milliárd dolláros élénkítő csomagot kap Kína — amerikai kereslet képében — hogy aztán Trump beiktatása után eljöjjön a fagyos igazság.
Szóval Trump megválasztása átmenetileg pozitív a kínai gazdaság fellendülésére, de aztán új vevők után kell néznie Kínának, akiket általában Dél-Ázsiában talál meg. S micsoda meglepetés, az amerikaiak is általában Dél-Ázsiában találják meg az új beszállítójukat. Ilyen ország például Vietnám, amely jól profitál ezekből a változásokból. Ugyanakkor pl. a BYD pl. Mexikóban gyártana autót, amire Trump azt mondta (Mexikó az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet része), hogy ebben az estben akár 200 százalékos vám kivetésére is hajlandó, hogy ne mehessenek BYD járművek Mexikóból az USA-ba. Ez kérdést vet fel a magyar gyár kapcsán is. Nevezetesen, hogy lesz-e annyi magyar (európai) hozzáadott érték benne, hogy már európainak lehessen tekinteni, s végül a magyar gazdaság tudjon profitálni abból, hogy jelentős exportot folytat majd a magyar gyár. Ezt nem tudjuk, de reménykedni azért lehet.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
