Úgy tűnik, hogy a republikánusok nem csak az elnöki széket, hanem a várakozásoknak megfelelően a szenátusi többséget, és a korábbi bizonytalanságok ellenére a képviselőházi többséget is megszerzik. Ez pedig azt jelenti, hogy a konzervatívoknak most legalább...
Úgy tűnik, hogy a republikánusok nem csak az elnöki széket, hanem a várakozásoknak megfelelően a szenátusi többséget, és a korábbi bizonytalanságok ellenére a képviselőházi többséget is megszerzik. Ez pedig azt jelenti, hogy a konzervatívoknak most legalább két éve van arra, hogy a korábban belebegtetett adóváltoztatásokat és egyéb tervezett intézkedéseket törvényekbe öntsék.
Trump — mint korábban megbeszéltük — adócsökkentést, a bevándorlás szigorítását, és a vámokon keresztül protekcionista gazdaságpolitikát kíván megvalósítani. Ráadásul a költségvetést is lazábban kezelné, mint az eddigi alappálya volt. Az államadósság a GDP 99 százalékáról egy évtized alatt 145 százalékra emelkedhet, még a várhatóan nagyobb GDP növekedés ellenére is. Az alappályán ez 125 százalék lett volna. Ráadásul a bevándorlók „hiányában” a bérek is gyorsabban emelkedhetnek. Ezek mind a magasabb infláció, magasabb kamatok és hozamok felé mutató tényezők, amelyek dollárerősödést és forintgyengülést hozhatnak.
A vámok emelése és a külpolitika várható változása nem kedvez Európának. A gép és gépkocsi export cirka 200 milliárd eurót tesz ki az USA-ba irányuló évi mintegy 500 milliárd eurós exportból. Így az európai autóipar újabb pofont kaphat. A vegyipar a másik nagyobb ágazat, 137 milliárd eurós exporttal, amelynek nem kedveznek majd az újonnan bevezetendő vámok. Összeségében az európai GDP mintegy 1,5 százalékát érintheti ez a negatív változás.
Ha pedig tényleg sikerül gyorsan békét teremteni Ukrajnában a meglebegtetett autonóm területek létrehozásával, az valamelyest pozitív lehet. Bár ez nem feltétlenül jelentené a szankciók teljes vagy részleges eltörlését. Mindenesetre egy enyhülés mindenkinek jó lenne, s megindulhatna Ukrajna újjáépítése (~500 milliárd dollár), ami viszont plusz keresletet jelenthetne az európai vállalatok, köztük valamilyen mértékben a magyar cégek számára is.
Apropó, Magyarország! Az USA-ba irányúló export 4,3 milliárd euró, azaz a GDP 2,2 százaléka körül alakul. Ennek cirka egyharmada, 1,6 milliárd euró a gépjárművek és alkatrészek exportja. Hasonló értékben villamos berendezéseket és mintegy 1,1 milliárd euró értékben egyéb gépeket adunk el Amerikának. Szóval az USA-ba irányúló export jelentős része a gépjármű és akkumulátor gyártásunkat érinti negatívan. Ugyanakkor a béke pedig pozitív lehet, a gáz és olaj (MOL) ellátás, a Richter Oroszországba irányuló értékesítése (pl. esetleg újra megnyílik a fedezeti ügyletek nyitásának lehetősége), vagy az OTP szempontjából, az oroszországi leány tekintetében, de az ukrán operáció is növekedésnek indulhat. Ugyan csak spekuláció, de valószínűleg jó esély lehet a kettős adóztatási egyezmény újbóli aktiválására is. Vagyis vannak pozitív és negatív tényezők a képletben, amelyek eredőjét nehéz megbecsülni, de azért – úgy tűnik -, hogy a tőzsdei cégek esetében inkább pozitív a hatás, itthon is. Azért az is fontos tényező, hogy a magyar piac összeségében az egyik legolcsóbbnak tekinthető a régióban (és a világon is), s a várható jelentős geopolitikai változások segíthetnek a nyomott árazás helyreállásában.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
