Amerikában választási témává váltak az élelmiszerárak, amelyeket túl magasnak érzékel az átlagos választópolgár. Pedig jelenleg és átlagosan ugyanannyit — 3,6 órát — kell dolgozni egy heti élelmiszerért, mint a COVID előtt....
Amerikában választási témává váltak az élelmiszerárak, amelyeket túl magasnak érzékel az átlagos választópolgár. Pedig jelenleg és átlagosan ugyanannyit — 3,6 órát — kell dolgozni egy heti élelmiszerért, mint a COVID előtt. Egyes magyarázatok szerint azért téma még mindig az élelmiszerár, mert a lakosság a korábbi évtizedekben hozzászokott a bérekhez képest az élelmiszerárak folyamatos relatív leértékelődéséhez.
Egyheti élelmiszer megvásárlásához szükséges munkaóra az USA-ban
Forras: Marketwatch
Jogosan adja magát a kérdés, hogyan állunk ezzel itthon.
Bérek és élelmiszerár, illetve infláció alakulása Magyarországon
*2017 októberétől kumulált havi adatok
Forrás: Bloomberg, Erste
Itthon a fogyasztás 2022 tavaszán zuhant be, amikor az infláció és az élelmiszerárak dinamikus növekedésbe kezdtek. Nem csak az árak növekedtek, hanem a fizetésekhez képest is jelentős áremelkedés volt. Más szavakkal: a havi nettó jövedelmünk egyre nagyobb hányadát kellett élelmiszerre fordítani. Viszont cirka egy éve egy nagy csökkenést láttunk ebben, s az idei évben visszatértünk a 2022. tavaszi szintre. Mindennek ellenére a kiskereskedelmi forgalom — ugyan növekedett —, de csak a 2020 körüli szintre tért vissza. Utána, mint tudjuk, volt a „bosszú” fogyasztás. Ezt a megugrást láthatjuk a grafikonon a 2022-es bezuhanás előtt. Szóval úgy tűnik, hogy bár a jövedelmünknek megint nagyjából az inflációs robbanás előtti hányadát költhetjük el az élelmiszerboltokban, de ettől nem igazán fogyasztunk többet. Igaz, ebben — több dolog mellett — az is szerepet játszhat — amit a döntéshozók is mondanak —, hogy a statisztika javulását elsősorban a magasabb jövedelmű háztartásoknak köszönhetjük, azaz a kisebb jövedelmű háztartások jövőbeli költése hozhat még valamiféle javulást a fogyasztásban, de azért olyan nagy csodára nem kell számítanunk. Vagyis az ebből befolyó ÁFA bevétel növekmény, ez a kincs a költségvetés számra nagy valószínűséggel nem létezik.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
