Ma reggel kiskereskedelmi forgalmi adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal a júliusi hónapra vonatkozóan: havi alapon ismét stagnált a forgalom. A fogyasztási indikátor naptárhatástól megtisztított mutatója 2,5 százalékkal emelkedett éves alapon az idei...
Ma reggel kiskereskedelmi forgalmi adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal a júliusi hónapra vonatkozóan: havi alapon ismét stagnált a forgalom. A fogyasztási indikátor naptárhatástól megtisztított mutatója 2,5 százalékkal emelkedett éves alapon az idei hetedik hónapban, ami gyengébbnek bizonyult, mint a várakozásunk és a konszenzus. Az élelmiszer jellegű üzletek eladásai 2,0 százalékkal, a tartós cikkeké 3,8 százalékkal emelkedett, de az üzemanyag-forgalom 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Kedvező a tartós cikkek forgalmának alakulása, mivel ez a csoport jelzi elsősorban a konjunktúra ciklikus helyzetét. A júliusi hónap jellemzően gyenge szokott lenni a hazai fogyasztók külföldi költései felfutásának következtében.
Mindent egybevetve a kilábalás fokozatosan folytatódhat: elsősorban a közel kétszámjegyű, pozitív reálbérváltozás eredményeként. A felívelést még valamelyest lassíthatja az elmúlt időszakban megtapasztalt jóléti veszteségek következtében fellépő óvatossági motívum, ugyanakkor ennek hatása egyre zsugorodik. A magas inflációs időszakban bevett gyakorlattá vált a külföldi bevásárlás, ami nehezen halványodó tényező. A kiskereskedelmi forgalom gyors felívelését általánosan a szolgáltatások előtérbe kerülése is fékezi: főként a magán-egészségügyi kiadások révén kevesebb forrás fordul a termékek felé. Mindent egybevetve elmondható, hogy a háztartások fogyasztása - amely a 2023-as gyenge gazdasági teljesítmény fő okozója volt - idén érdemben hozzájárulhat a konjunktúrához és előretekintve is stabil eleme lehet a növekedésnek. Ez a költségvetés szempontjából is meghatározó tényező.
Az ipari adatokkal szoros összefüggésben álló áru-külkereskedelmi adatok is publikálásra kerültek. 2024. júliusban az export euróban számított értéke 4,3, az importé 7,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 362 millió euróval romlott, így az aktívum 203 millió eurót tett ki. A nyári hónapok elsősorban az autóipari leállások következtében szokásosan mérsékeltebb külső egyensúlyi pozíciókat eredményeznek. Ezzel együtt a borús exportkilátások fényében a gyengélkedés könnyen tartóssá válhat és a magyar deviza egyik legfontosabb támasza eshet ki a rendszerből. A júniusi folyó fizetési mérleg passzívuma után a hetedik hónap is mínuszos lehet, ami magyarázatot adhat a forint elmúlt hónapokban tapasztalt alakulására.