Közgazdaságilag a megtakarítások korszakának kellene következnie

Közgazdaságilag ebben a környezetben a lakosságnak el kellene kezdeni megtakarítania, hiszen a befektetéseken pozitív reálkamatot lehet realizálni – mondta az Erste makrogazdasági elemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában. „Ugyanakkor az elmúlt húsz év adatai azt mutatják, hogy a reálkamat javulása kevésbé hatja meg a magyar fogyasztókat, sokkal inkább a reálbérek pozitív változása a fő driver a fogyasztás-megtakarítás tengelyen” – magyarázta Nagy János. Ebben a tekintetben is fordulat következhetett be szeptemberben, miután augusztusban már „csak” egy százalékkal csökkentek a reálbérek.

Az MNB a 75 bázispontos csökkentéssel meglepte egyébként az elemzőket, akik 50 bázispontos vágásra számítottak. Az óvatosabb lépésközre engedett következtetni a jegybank szeptemberi kommunikációja is, amely szerint „elfogadhatatlanul magas” az infláció. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás ugyanakkor tegnap már egy puhább hangnemet ütött meg, és inkább a dezinflációs folyamatokra helyezte a hangsúlyt, ami teret ad a masszív kamatcsökkentésnek. Mindazonáltal az MNB még így is azt mutathatja, hogy lassított a kamatcsökkentések ütemén, hiszen ezt megelőzően 100 bázispontokkal mérsékelte az akkor még irányadónak számító egynapos betéti eszköz kamatát.

Most nyomhatja a gázt az MNB

A dezinflációs folyamatok folytatódása természetesen a gazdasági növekedés beindulása szempontjából is létfontosságú. Nagy János szerint a jövő év eleje igazán meghatározó lehet, hiszen láthatjuk majd, hogy milyen mértékben tud felpörögni a GDP. Az Erste makrogazdasági elemzője szerint a fogyasztói árindex talán jövő ősszel, nyáron mutathat némi hullámzást, fel-le mozgást, ekkor torpanhat meg,-  részben bázishatások miatt-, a dezinfláció.

„A Magyar Nemzeti Bank talán most úgy érzi, hogy jobban nyomhatja a gázt a kamatcsökkentésekkel, mint ahogy azt tehetné a jövő év közepén” – tette hozzá Nagy János. Az elemző szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az év végéig hátralévő két kamatdöntő ülésen a 75 bázispont lesz az új ütem, ekkora mértékben csökkenhet novemberben és decemberben az irányadó ráta. Ez egyébként 10,75 százalékos alapkamatot jelentene 2023 végére.

És hogy meddig maradhatnak a pozitív reálkamatok? Nagy János szerint ez elsősorban a külső tényezőkön, a nagy jegybankok monetáris politikáján múlik. „Mivel a legnagyobb gazdaságokban sem látszik, hogy az inflációs célt a következő egy-másfél évben elérhetik, ezért a pozitív reálkamatok időszaka belátható időn belül nem változik” – magyarázta az Erste makrogazdasági elemzője. Hozzátette: ez Magyarország esetében is így lehet, hiszen a kockázati felárunk megtartása céljából fontos, hogy megmaradjon a pozitív reálkamat környezet.

A beszélgetés második felében Pletser Tamás, az Erste olaj-és gázipari elemzője volt a Reggeli Monitor vendége. Vele szóba került, hogy:

• miért távolodtunk el a 100 dolláros olajárszinttől?
• mekkora szereplő Izrael a kőolaj világpiacán?
• meddig nőhet a világ olajkereslete?
• milyen stratégiát követhetnek a legnagyobb kitermelők, az OPEC-tagjai? Az Egyesült Államok milyen döntésre venné rá Szaúd-Arábiát?

A beszélgetés első felében Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét, majd Pletser Tamást, az Erste olaj-és gázipari elemzőjét kérdeztük. A műsorvezető Imre Lőrinc.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.