Erste kommentár A hétvégi török választások a piac számára nem kedvező forgatókönyv szerint zárultak. A mostani elnök, Recep Tayyip Erdogan nyerte a török elnökválasztás első...
A hétvégi török választások a piac számára nem kedvező forgatókönyv szerint zárultak. A mostani elnök, Recep Tayyip Erdogan nyerte a török elnökválasztás első fordulóját, pártja, az AKP és szövetségesei pedig többségben lesznek a török parlamentben. Bár a második forduló elméletileg még változtathat az elnök személyén, ennek az esélye csekély, mivel a „mérleg nyelve”, Sinan Ogan nacionalista politikus hívei is inkább Erdoganra fognak szavazni két hét múlva. A piac több mint 6%-kal esett a választások hírére, a török líra pedig új mélypontra, 19,7-re csökkent a dollárral szemben.
A török részvénypiac hosszútávon nem volt egy sikertörténet a befektetők számára. A XU100-as isztanbuli részvényindex 1988-as indulása óta 35 év alatt csekély, mindössze évi 4,6%-os hozamot tudott felmutatni USA dollárban. Persze voltak sikeres szakaszok is: pont Erdogan 20 évvel ezelőtti színre lépése és az akkori liberális gazdaságpolitika csodát hozott Törökországban. A dollárban mért tőzsdeindex 2002 és 2007 vége között megkilencszereződött, az éves reál GDP növekedés 7,5% volt ebben a periódusban. Törökország volt az új Kína, ráadásul itt Európa kapuiban. Egy olyan ország, mely akkor EU-aspiránsként egy hosszútávú sikersztori lehetett volna.
Sajnos nem lett az. Ez pedig pont annak a nacionalista politikának és a gazdaság rossz menedzselésének tudható be, ami a mostani elnök, Erdogan nevéhez köthető a 2008-as válság után, de főleg az évtized végétől. Amíg a 2010-es években a világ soha nem látott stabiltást és növekedést élvezett, Törökország folyamatosan leszakadt. A Covid válság aztán megtépázta a sokáig sikertörténetnek számító turizmust is, és az orosz-ukrán háború sem tett jót. Igaz, hogy Törökország ügyesen kihasználta a helyzetet, és mindkét félből profitált, de ez sem tudta megakadályozni, hogy az országban közel háromszámjegyű legyen az infláció, miközben a gazdaság nem igazán tudta elérni az erdogani első időszak növekedését.
Vajon a mostani elnök tanulhat-e ebből? Képes lesz-e függetlenül irányítani a gazdaságot, vagy megint olyan nonszenszeket hallunk, hogy az alacsony kamatot kell fenntartani az infláció letörésére? Sajnos a mostani választás nem ígér sok jót – Törökországban a szavazókat nem a gazdaság mozgatja, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Ezért tartok tőle, hogy a tőzsde értékítélete reális. Sajnos Törökország továbbra is csak ígéret marad, ami megfelelő menedzselés mellett egy gazdasági csoda lehetne. De egyelőre nem tűnik annak. Nem látszik, hogy Erdogannak miért kéne mást csinálnia gazdaságilag, mint eddig. Egy autoriter vezetőnek egyébként is csínján kell bánnia a gazdasági sikerrel – ilyenkor mindig felemelkedik egy az államtól független vállalkozói és polgári réteg, ami hosszú távon kihívóje lesz a nagy vezetőnek. Emiatt sem indokolt sajnos az optimizmus. Persze azt is látnia kell az elnöknek, hogy a gazdasági összeomlást el kell kerülni, mert a választás azt is megmutatta, hogy az előny csökken. Ez azonban sajnos nem lesz elegendő, hogy a 2002 és 2008 közötti siker megismétlődjön. Ahhoz teljes elhatározottság kellene, amiben Törökország gazdasági sikere az elsődleges.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
