Szakadó finomítói marzsok, recesszió közeleg?

Az elmúlt 2-3 hét egyik legérdekesebb nemzetközi eseménye az energiapiacon a finomítói marzsok összezuhanása volt. A változás azért is szembetűnő, mert nagyon hirtelen és drasztikusan következett be. A két fő finomítói üzemanyag termék közül főleg a dízel árrése az, ami megszenvedte ezt az csökkenést. Európában a Brent-Rotterdam CIF dízel árrés március végén még 30 dollár/hordó felett volt, míg ma reggel mindössze 13,5 dollár. Hasonló éles zuhanás volt az Egyesült Államokban és Ázsiában is. A benzin árrések ezzel szemben némileg ellenállóbbak voltak: a március végi 25 dollár körüli nyereségráta 17-18 dollárra csökkent.

A piac egyértelműen a globális konjunktúra miatt aggódik. A dízel kínálat lassan nő ugyan a tavaly és idén átadásra kerülő közel-keleti és kínai finomítók miatt, de ez önmagában nem okozna ekkora esést. A mögöttes ok inkább az, hogy lassul a világgazdaság, ami visszahat a dízel keresletre, illetve Oroszország a szankciók ellenére képes volt fenntartani finomított termék kínálatát. A változás mindenesetre negatív a teljes olajipari szektorra nézve, főleg az olyan cégekre, ahol túlsúlyban van a finomítás-marketing tevékenység. Ilyen az Egyesült Államokban a Valero vagy a Marathon Oil, Európában pedig a Shell, a BP, a Total vagy éppen a MOL és az OMV. A dízel kereslet egyébként az egyik legkoraibb indikátor, ami nagyon érzékeny a kereskedelem és az ipari tevékenység globális alakulására. Ilyen értelemben sajnos nem számíthatunk túl sok jóra rövidtávon. Még Kína gazdasági aktivitása is elmaradhat a várttól, pedig 2023-ban innen várták a befektetők a megváltást.

Tegnap este a Meta-val folytatódott az amerikai tech óriások gyorsjelentési dömpingje. A cég bevétele éves szinten 2,6 százalékkal 28,7 milliárd dollárra nőtt, kb. egy milliárd dollárral felülmúlva az elemzői várakozásokat. A bevételek több, mint 90 százalékát adó reklámbevételek a várt felett alakultak, míg a „Metaverzum víziót” is magába foglaló Reality Labs vesztesége 4 milliárd dollár volt. A cég részvényenkénti profitja 2,20 dollár lett, ami ugyan 19%-os visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, de meghaladta a 2,01 dolláros elemzői konszenzust. A Meta a korábbi 86-92 milliárd dolláros éves bevétel előrejelzési sáv tetejét 90 milliárdra csökkentette. A részvény közel 12 százalékos pluszban van a zárás óta.

Tegnap piaczárás után az eBay is közzétette első negyedéves gyorsjelentését. A cég éves szinten 1,1 százalékkal 2,51 milliárd dollárra növelte bevételét, éppen csak meghaladva a 2,48 milliárd dolláros Bloomberg-konszenzust. A részvényenkénti nyereség 5,7 százalékkal 1,11 dollárra nőtt, ami szintén felülmúlta az 1,07 dolláros várakozást. A jelenlegi negyedéves előrejelzés közepesnek mondható: 2,47-2,54 milliárd dolláros bevétel (az elemzői várakozás 2,43 milliárd), és 0,96-1,01 dolláros EPS (az elemzői várakozás 99 cent). Az eBay papírjai közel 3 százalékkal emelkedtek a zárás utáni kereskedés folyamán.

A Banco Bilbao 1,85 milliárd eurós adózott eredményt ért el az első negyedévben, felülmúlva a várt 1,67 milliárd eurót. A felülteljesítés fő oka, hogy a nettó kamatjövedelem a vártnál nagyobb mértékben, 43%-kal növekedett. Minden fő piacon a vártnál jobb eredményről számolt be a bank. Továbbra is Mexikóból származik a profit legnagyobb része, több mint kétharmada. A bankcsoport CET1 tőkemegfelelése 13,1%-ra javult az év végi 12,6%-ról.

Az állami hátterű Emirates Steel Arkan kisebbségi részesedést vásárolna a Thyssenkrupp Steel-ben. A pénzügyi befektetésen túl stratégiai együttműködésről is szó van. A termelés energiaintenzív részét az Egyesült Arab Emirátusban végeznek megújuló energia felhasználásával, a termékeket ezt követően szállítanák Németországba, ahol az autóipar számára a Thyssenkrupp alakítaná ki a végterméket. Hivatalos ajánlat néhány hónapon belül érkezhet, csak azt követően, hogy a Thyssenkrupp új vezérigazgatója átveszi a feladatokat.

Ma reggel tette közzé végleges első negyedéves eredményét a BASF, de már korábban publikálták az előzetes számokat, aminek megfelelt a végleges eredmény. Az árbevétel 20 milliárd euró, az EBITDA pedig 2,81 milliárd euró volt az első negyedévben. A társaság megerősítette a 84-87 milliárd euró közti éves EBIT várakozását. A tavalyi évi eredmény után az igazgatóság 3,4 eurós osztalék kifizetését javasolja a közgyűlésnek. Az idei évre azonban borús kilátásokat festett a társaság, a vegyipari termékek iránti kereslet nyomott maradhat.

A Deutsche Bank a várt 1 milliárd euró körüli adózott eredménnyel szemben 1,3 milliárd eurós profitot ért el. A kötvénykereskedési üzletág bevétele a vártnál nagyobb mértékben, 17%-kal csökkent. Ezt azonban ellensúlyozni tudta a vállalati üzletág javuló teljesítménye.

A bank a korábbi 2 milliárd euróról 2,5 milliárd euróra emelte a költségcsökkentési célját. Ezt elsősorban a nem ügyfélterületek csökkentésével, illetve növekvő fokú automatizálással igyekeznek elérni. Ezenkívül a kockázattal súlyozott eszközállományt 20 milliárd euróval tervezik csökkenteni a hatékonyabb tőkefelhasználás érdekében.

A bankpiaci turbulenciák a Deutsche Bankot is megviselték, a betétállomány az év végi 621 milliárd euróról 592 milliárd euróra csökkent, ami negatív meglepetés volt a várakozásokhoz képest. A Deutsche Bank CET1 tőkemegfelelése az év végi 13,4%-ról 13,6%-ra emelkedett. A likviditás fedezeti mutató (LCR) az év végi 142%-ról minimálisan, 143%-ra emelkedett.

A bank vezérigazgatója ismét megerősítette, hogy a második félévben saját részvény visszavásárlást terveznek, de az ezzel kapcsolatos további részletek ezúttal is elmaradtak. Egyelőre folynak az egyeztetések a felügyelettel a visszavásárlási programról.

A gyenge chipkereslet miatt a dél-koreai vállalat első negyedéves operatív eredménye 96%-kal csökkent éves szinten, amihez nagyban hozzájárult, hogy a cég félvezető egysége rekordnak számító 3,4 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el. A Samsung a gyenge évkezdés után a kereslet élénkülésére számít az év második felében.

Szerdán nagyjából egy százalékot hozott a magyar deviza az eurón, záráskor már újra 374 körül járt a kurzus. Ma reggel is folytatódik a tegnapi tendencia. Az árfolyam alakulásának meghatározó szerepe lesz a májusi kamatdöntés alkalmával: minden más tényező változatlansága mellett a mostani EURHUF-kép erősítheti a következő havi lazítás lehetőségét.

Szerdán nagy utat járt be az EURUSD kurzusa a nemzetközi devizapiacon. 1,098-nál nyitott a devizapár, majd megindult a dollár masszív gyengülése. Ebben egyrészt a korábbi napoknál lényegesen szigorúbb EKB-s megszólalások, másrészt a délután közzétett gyenge amerikai konjunktúra adatok játszottak szerepet. Ez több mint egy százalékos leértékelődést jelent a dollár szemszögéből. Végül 1,105 körül zárt a legfontosabb devizapár. Ma a tengerentúli GDP adatokra figyelünk, az első negyedéves teljesítményről kapjuk az első becslést.

A WTI 74,4, a Brent típusú kőolaj pedig 78,1 dollárra esett ma reggel hordónként, míg az Ural azonnali európai árjegyzése 61,8 dollárig csökkent. Az esés hátterében egyértelműen a kereslettel kapcsolatos félelmek álltak. A befektetők aggódnak, hogy a magasabb kamatok és a fejlett piacok lassulása miatt kisebb lesz idén a kőolaj iránti kereslet, mint azt korábban várni lehetett. Ezt némileg ellensúlyozta tegnap a heti amerikai nyersolaj készlet adat, ami 5,05 millió hordó emelkedést mutatott az előző hét számaival szemben. A piacot azonban aggasztja a finomítói árrések beesése és Kína erőtlen növekedése, ami elmarad attól a várakozástól, ami a piacot az első negyedévben jellemezte.

Az arany 2.000 dollár körüli szinten forgott ma reggel. A befektetőket aggasztja az amerikai bankrendszer helyzete, miután a regionális pénzintézet, a First Republic Bank közzétette negyedéves számait. A részvény 64%-ot esett a jelentés után, mivel kiderült, hogy a bank nyeresége messze elmaradt a piaci várakozásoktól. Ez azt is jelenti, hogy a Fed-nek visszafogottságot kell mutatni a kamatemelések terén, mivel további lépések ismét kiélezhetik a bankrendszer törékeny helyzetét. A részvénypiac tegnap ugyancsak gyengén szerepelt.