Számos ismert filmben jelenik meg a tőzsde, mint helyszín, ahol elsőre végeláthatatlannak tűnő tömegek óriási zajt keltenek, miközben a kijelzőkön tömérdek mennyiségű információ fut végig. Az ilyen jelenetek gyakran feszültség és káosz érzését keltik a nézőkben- ami nem véletlen. Valóban egy kompetitív és zavarosnak tűnő hely, ahol mindennek jelentősége van, és bár túlzásnak tűnhet, a megközelítés nem áll messze az igazságtól.
A valóságban egy kicsit máshogy történik mindez, főleg, mióta mindenki számára lehetőség nyílt közvetlenül kereskedni a tőzsdén, akár az otthona kényelméből is, de felmerül a kérdés: valójában miért (nem) kell kiabálni!?
A 2000-es éves elejéig a nyílt kikiáltásos kereskedés volt a legelterjedtebb. Ennek a módszernek feltétele a fizikai helyszín, tehát a tőzsde épülete, azon belül is a folyosók (trading pit vagy trading floor), ahol traderek és brókerek a számukra kijelölt helyen kereskedtek maguk és ügyfeleik számára. Tőzsdei ügyleteket kötöttek és kereskedési információkat adtak meg egyezményes jelekkel, kézmozdulatokkal, hangos szóval. A kiabálás volt tehát a kereskedők leghatásosabb eszköze. A megbízásokat úgynevezett runnerek vitték a megfelelő helyekre, hogy azok rögzítésre és végrehajtásra kerüljenek, így kerültek be az ajánlati könyvbe. Mivel a folyamat elejétől végéig minden fázisra külön csapat került kijelölésre, rendkívül hatékony módja volt a tőzsdei kereskedésnek, emiatt is volt népszerű sokáig.
A 2010-es évekre drasztikusan csökkent a nyílt kikiáltásos kereskedések aránya az online tradinggel szemben, leginkább az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően. Néhány helyen még most is alkalmazzák, ám túlnyomó többségben online kereskedési rendszereken keresztül érkeznek be a tőzsdére a megbízások.
A kettő működése közt több hasonlóságot is fel lehet fedezni. Folyosók helyett az online platformokon meghatározott eszközosztályok szerint listázhatjuk az instrumentumokat, és a rendelkezésre álló tőkétől, tapasztalattól valamint kockázatvállalási hajlandóságtól függően közvetlenül indíthatunk vételi vagy eladási megbízást.
Az online kereskedés elterjedése megkönnyítette a hozzáférést az alapvető termékinformációkhoz, melyek közül a legnagyobb figyelmet a tőzsdei árfolyamok kapják.
Árfolyam tekintetében két típusú tőzsdei adatszolgáltatás különböztethető meg az internetes kereskedési felületeken: késleltetett (delayed) és valós idejű (real time). A késleltetett ár 15 perc késéssel követi a piaci árfolyam változását, ezzel szemben a valós idejű adat néhány másodpercenként mutatja a tőzsdei árfolyam mozgását.
Ez az időbeli eltérés egy nagyobb volatilitású instrumentum esetén szignifikáns különbséget is jelenthet. A tőzsdén gyorsan változnak az árak, akár a másodperc tört része alatt is nagy mértékű elmozdulások történhetnek, emiatt egy tőzsdei megbízás megadása során nem mindegy, hogy a késleltetett vagy a valós idejű adatok alapján hozzuk meg a befektetési döntésünket. A késleltetett adatok alapján elképzelhető, hogy pozitív irányú árfolyam változás figyelhető meg, míg egy váratlan piaci bejelentés hatására a valós idejű árfolyam már negatív irányba fordult. A valós idejű adatok használata tehát segíthet csökkenteni akár az árfolyam elmozdulása okozta kockázatot, így összességében hatékonyabb kereskedést eredményezhet. A kockázat csökkentése és ezzel egyidőben a hatékonyság növelése egy biztonságosabb kereskedési környezetet teremt a felhasználó számára.
A pontos piaci változások lekövetése magában hordoz számos további előnyt is. A szolgáltatás igénybevételével a felhasználó megfigyeléseket és némi tapasztalat megszerzését követően maga is képes lehet egyszerűbb technikai elemzések elvégzésére. A különböző portálokon megjelenő, egy vagy több tőzsdei terméket érintő hír azonnali hatásai is megfigyelhetőek a tőzsdei árfolyamok változásában, tehát nem csak több, de minőségében is jobb adattal rendelkeznek azok a felhasználók, akik valós idejű adatokkal rendelkeznek. Az adatok igénybevétele piacokra bontva történik és díj felszámításával járhat, így a felhasználó maga dönti el, hogy a hazai, európai vagy a tengerentúli adatok közül mely(ek) fogadása jelent számára nagyobb előnyt és biztonságot.
A korábban feltett kérdésre tehát egészen egyszerű választ lehet adni: az informaitkai rendszerek fejlődése, az online kereskedési platformok megjelenésével és az akár intézményi, akár magánszemély felhasználók számára elérhető adatszolgátatás is hozzájárult a tőzsde épületének elcsendesüléséhez.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock
