Nehéz ülésre készül az EKB

Rendkívül turbulens környezetben kerül sor ma az EKB kamatdöntő ülésére. Még a hét elején is biztosnak tűnt, hogy a jegybank az 50 bázispontos emelés mellett teszi le a voksát, de az elmúlt napok fejleményének tükrében a piac már csak 25 bázispontos emelést áraz, mindeközben tegnap reggel a Reuters jegybanki forrásokra hivatkozva még azt írta, hogy az EKB kitart az 50 bázispontos emelés mellett. Pedig a turbulencián túl a makro kép gyors átrajzolódása is a kisebb mértékű emelés mellett szólhat. A bankok hitelezési aktivitása várhatóan csökkenni fog, miközben a különböző hangulati indikátorok is csökkenhetnek, ami a fogyasztás visszaesését, így végső soron az infláció lassulását okozhatja.

Az EKB friss gazdasági és inflációs előrejelzést is közzé fog ma tenni és a döntést követően 14:45-kor kezdődő sajtótájékoztatón Christine Lagarde bizonyára fog kapni pár kérdést az európai bankrendszer helyzetéről. Kérdés, hogy az EKB túlmegy-e a nyugtató szavakon, és tesz-e bejelentést egy banki likviditást támogató programra vonatkozóan, mint ahogy azt például a Fed tette.

A G7 országok tovább szigoríthatnak az Oroszország elleni szankciókon, és a jelenlegi 60 dollárról tovább csökkenthetik az ársapkát.

Az IMF és Ukrajna hamarosan újabb 15 milliárd dolláros hitelprogramról állapodhat meg.

Az Egyesült Államokban februárban 4,6%-kal voltak magasabbak a termelői árak az egy évvel korábbinál, ami enyhülés az előző havi 5,7%-os emelkedéshez képest, és elmaradt az 5,4%-os piaci várakozástól. Az áremelkedés mértéke 2021 márciusa óta a legalacsonyabb volt, ami arra utal, hogy enyhülhet az inflációs nyomás a világ legnagyobb gazdaságában. A termelői árak havi szinten 0,1%-kal csökkentek, miközben a piac 0,3%-os növekedésre számított. Az élelmiszer és energiaárak nélkül számolt termelői árindex növekedése 5%-ról 4,4%-ra csökkent éves szinten, ami jóval az 5,2%-os piaci előrejelzés alatt van.

A kiskereskedelmi forgalom februárban 0,4%-kal csökkent havi szinten az USA-ban a januári 3,2%-os emelkedést követően.

A januári 3,5%-nál nagyobb ütemben, 6,5%-kal nőtt februárban (év/év) a japán exportvolumen. Az importvolumen 8,5%-kal nőtt éves szinten, azonban ezzel jelentősen elmaradt a 17,8%-os előző havi növekedési ütemtől. Az exportvolumen 7.655 milliárd jent (kb. 58 milliárd USD), míg az importvolumen 8.552 milliárd jent tett ki (kb. 64 milliárd USD). A külkereskedelmi deficit ezzel 898 milliárd jenre (kb. 6,8 milliárd USD) csökkent a januári 3.499 milliárd jenről.

Éves szinten 4,5%-kal bővült a japán magánszektor gépipari rendelésállománya, ami meglepetés a várt 3,9%-os zsugorodáshoz képest, illetve a decemberi 6,6%-os mínuszhoz képest is. A havi alapú mérés 9,5%-kal nőtt a korábbi 1,6%-ról.

Éves szinten 3,1%-kal zsugorodott a japán ipari termelés januárban, ami negatív változás a decemberi 2,3%-os csökkenéshez képest. Havi szinten 5,3%-kal romlott a kibocsátás, ez szintén rosszabb a decemberi 4,6%-os mínusznál.

Újabb rakétát lőtt ki Észak-Korea, a dél-koreai és a japán vezetők tervezett találkozója előtt.

A MOL 39 szlovéniai benzinkutat kíván eladni a Shell-nek azért, hogy megkapja a versenyhatósági jóváhagyást az OMV Szlovénia megvételére. A MOL-nak jelenleg 53 töltőállomása van az alpesi országban, míg az OMV Szlovénia 120 állomással és jelentős nagykereskedelmi üzlettel rendelkezik. A korábbi bejelentés szerint a MOL 301 millió eurós vételárat fizet ki az OMV Szlovénia 100%-áért (az INA már rendelkezik 7,75%-os részesedéssel ebben a cégben). A MOL jelenleg a harmadik legnagyobb szereplő az országban, de a tranzakciót követően a Petrol nevű helyi cég után a második legnagyobb kiskereskedő lesz. Véleményünk: a hír nem jelentős a részvényárra nézve. Valószínűleg túl jelentős piaci részesedése lett volna a tranzakciót követően a magyar csoportnak, ezért kell eladni a szlovén kutakat. A MOL már korábban jelezte, hogy a versenyhivatal álláspontja nem kedvező, ha meg kívánják tartani a korábban kiépített portfoliót.

Március 13-án lezárult a MOL RES konzorcium nyilvános vételi ajánlata. Ennek keretében 2,4 millió darab ALTEO részvényt, a részvények 12,3%-át ajánlották fel a konzorcium számára. A tranzakció sorozat eredményeként a MOL RES vezette konzorcium együttes befolyása 73,8%-ra fog emelkedni. Vélemény: A részvények közkézhányada a jelenlegi 33,1%-ról 20,39%-ra fog csökkenni. Mivel a 90%-os küszöbértéket nem lépték át, így a nagytulajdonosnak nincs lehetősége a kiszorítás kezdeményezésére. A likviditás csökkenését ugyanakkor mérsékli, hogy a felajánlott részvények jelentős része az igazgatósági tagokhoz (elsősorban a visszahívásra kerülőkhöz) kötődik, ami eddig sem jelentett tényleges közkézhányadot. Ahogy vártuk, az ALTEO részvények továbbra is tőzsdén maradnak, azonban csökkent likviditással.

Chikán Attila és Kovács Domonkos, az ALTEO igazgatóság tagjai 150 ezer, illetve 75 ezer darab ALTEO részvényt ajánlottak fel a nyilvános vételi ajánlat elfogadásával. Ez az általuk birtokolt részvények körülbelül felét jelenti. A részvényfelajánlás lehetőségével éltek az igazgatóság külső tagjai is. Mező Gyula közvetve és közvetlenül összesen 271 ezer, Karvalits Ferenc 8 ezer, Müllner Zsolt pedig 408 ezer darabot ajánlott fel. Vélemény: A lépés meglepő, hiszen az igazgatóság részvényesek felé megfogalmazott ajánlása az volt, hogy ne fogadják el a nyilvános vételi ajánlatot. Ugyanakkor az ALTEO rekord 2022-es eredménye után az MRP program keretében áprilisban várhatóan jelentős részvényjuttatást fognak kapni az menedzsment tagok. Így, ha valamilyen megfontolásból nem akarták tovább növelni saját ALTEO részvénykitettségüket, akkor az ajánlat elfogadása kedvező kiszállási lehetőséget teremtett számukra az árfolyam 2021-2022-ben látott szárnyalását követően. Az igazgatóság külső tagjait az április 3-i közgyűlésen visszahívják, így logikus, hogy a részvények értékesítése mellett döntöttek.

Az amerikai határidős indexek vegyes képet mutattak, míg az európaiak pluszban voltak ma reggel.