Mi okozta az amerikai Silicon Valley Bank csődjét?

Csütörtökön már negatív hírek érkeztek az amerikai Silicon Valley Bankról (SVB). Ennek hatására óriási betétkivonás indult el a banknál, majd pénteken az amerikai felügyelet be is záratta a bankot, és átvette fölötte az irányítást.

A bankcsőd megrázta a pénzügyi piacokat, hiszen sem tavaly, sem tavalyelőtt nem ment csődbe egyetlen bank sem az USA-ban. Az SVB ráadásul nem is kicsi, hiszen TOP20-as banknak számít, vagyis erős közép méretűnek tekinthető. A 2008-2009-es pénzügyi válság óta nem volt példa ekkora bankcsődre. Ugyanakkor az SVB elég speciális üzleti modellel működött, ami végül nagymértékben hozzájárult a csődjéhez. A speciális okok másrészt azt is jelentik, hogy nem valószínű, hogy rendszerszintű jelenséget látunk.

Az SVB földrajzi elhelyezkedéséből is adódóan elsősorban a Szilícium-völgyben található startup vállalatokra koncentrált. Ennek eredményeként elég koncentrált ügyfél állománnyal rendelkeztek, mind eszköz, mind pedig forrás oldalon. A problémák a forrás, vagyis a betéti oldalon kezdődtek. A startup vállalatok a megemelkedett kamatkörnyezetben és a kedvezőtlen gazdasági helyzetben egyre nehezebben tudtak új befektetőket, új forrást találni. Így veszteséges működésüket készpénz (bankbetét) állományukból finanszírozták az elmúlt hónapokban. Ez folyamatos betétkivonást jelentett az SVB számára, hiszen a betétek túlságosan koncentrálva voltak a statup szektor irányába.

A betétkivonásra reagálnia kellett a banknak, mégpedig eszközeladáson keresztül. És itt jön az SVB második sajátossága. A bank mérlegfőösszegének csaknem fele lejáratig tartott (HTM) jelzálogkötvényekből állt, vagyis eszközoldalon hosszú, alacsony fix kamatozású kitettséggel rendelkezett. Ezeket nem kell valós értéken könyvelni, hiszen a bank lejáratig tervezi tartani őket, így ezeken tényleges vesztesége nem keletkezne az emelkedő hozamkörnyezet ellenére sem, „mindössze” alacsony kamatmarzsot jelentene évekig a bank számára, vagyis az eredményt tartaná hosszan nyomás alatt. A bank azonban a betétkivonás hatására értékesíteni kényszerült a HTM portfolió egy részét, így viszont egyszeri nagy veszteséget kellett elkönyvelnie, ami már tőkebevonást tett volna szükségessé a romló tőkehelyzet miatt.

Innen pedig már dőltek a dominók. A problémás tőkehelyzet híre hamar elterjedt, főleg, hogy relatíve szűk körre fókuszált a bank. Az erős betéti koncentráció eredményeként egyes beszámolók szerint a betétek mintegy 40%-át próbálták meg hirtelen kivenni. Ezt pedig a banki működés logikájából adódóan nem tudta teljesíteni a pénzintézet, hiszen a betéteket befekteti, hitelbe kihelyezi, nem pedig egy az egyben likvid eszközként tartja a széfben. Így elkerülhetetlenné vált az állam közbelépése.

A 2008-2009-es helyzethez képest azonban jelentős különbségek láthatók, hiába lehetne a bank mérlegfőösszege alapján első ránézésre párhuzamot húzni. Jelenleg a szisztematikus kockázat sokkal kisebb, mint 2008-ban volt. Az első és talán legfontosabb, hogy elég jól körülhatárolható és számszerűsíthető kockázattal nézünk most szembe. Alapvetően egy kamatkockázatról beszélünk, amit könnyen lehet számszerűsíteni. Ezzel szemben 2008-2009-ben átláthatatlan kockázatok voltak, mivel akkor a kockázat elsődleges forrása a portfolió minősége volt, amit sokkal nehezebb számszerűsíteni, főleg rövid idő alatt. A másik tényező, hogy az SVB mindössze néhány milliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki, így a mérlegen keresztül valószínűleg legfeljebb csak limitált (rendszerszinten nézve elhanyagolható) mértékben mérgezi tovább a bankokat. A fő tovaterjedési csatorna a betétkivonási hullám lehetne, de ez ellen léptek a hatóságok, amikor bejelentették, hogy a 250 ezer dollár fölötti betéteseket is teljesen kártalanítják, ezzel megelőzve a bankrohamot. A harmadik tényező pedig, hogy egy elég speciális bank került nehéz helyzetbe.

A hétvégén a Signature Bankot is bezáratta a felügyelet. Ez egy elsősorban kripto cégekre szakosodott bank, így az SVB-vel látott erős párhuzamok miatt itt is a betétkivonás okozott gondokat.

A különböző állami szereplők (Fed, betétbiztosítási alap) jelenleg a pánik megakadályozásán dolgozik. Egyrészt kommunikációs szinten, amikor azt hangsúlyozzák, hogy nem látnak szisztematikus kockázatokat a bankrendszerben. Másrészt a betétesek teljes kártalanítása is ezt a célt szolgálja. A háttérben pedig a bankok számára könnyítik a likviditáshoz való hozzáférést, hogy az esetleg megnövekvő likviditási igényt könnyen, az eszközök tömeges értékesítése nélkül tudják kezelni. Mindeközben próbálnak vevőt találni az SVB-re, ami Nagy-Britanniában az ottani hatóságoknak már sikerült is, ott az HSBC veszi meg az üzletágat jelképes 1 fontért cserébe. Mintegy mellékhatásként, a turbulens környezetben a Fed a vártnál lassabban emelhet kamatot, sőt a Goldman szerint változatlan szinten maradhat az alapkamat. A lassuló Fed kamatemelés pedig akár még pozitív is lehet a részvénypiac többi szegmense számára.

A Dow 1,1%-ot az S&P 1,5%-ot, a Nasdaq 1,8%-ot esett pénteken. Minden szektor csökkent, de már nem a bankok és a pénzügyi szektor húzta le a piacokat. Leggyengébben az ingatlan és a nyersanyagcégek teljesítettek.

Európában is jelentős mínuszok voltak láthatók. A DAX és az Euro Stoxx50 is 1,3%-ot, a FTSE100 pedig 1,7%-ot esett pénteken. Európában viszont még a bankok számítottak nehezéknek. Az amerikai SVB csődje pánikhullámot indított el, ami az európai bankoknál is csaknem 4%-os esést okozott, pedig alig, sőt sokuknak valószínűleg egyáltalán nincs is közük a bedőlt amerikai bankhoz.

Az ázsiai indexek javulást mutatnak. A CSI300 0,9%-ot, a Hang Seng 1,8%-ot emelkedett. A Nikkei viszont 1,1%-ot csökkent.

A csütörtök esti gyengülés után pénteken sem tudott erről a szintről érdemben elmozdulni a magyar deviza. A hét utolsó napján a kereskedési időszak nagy részében a 382-384-es sávban mozgott az EURHUF. Lényeges hazai esemény híján a héten alapvetően a nemzetközi események lesznek meghatározóak a hazai devizapiacon. Szerdán kereskedési szünnap lesz nemzeti ünnep miatt.

A nemzetközi devizapiac pénteken az egész héten várt amerikai munkapiaci adatokat figyelte. A mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma érdemben meghaladta a várt értéket, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta a konszenzus szerinti stagnálás helyett emelkedett februárban. Ezt követően egy százalékot gyengült az amerikai deviza az euró ellenében. Hétfőn már 1,07 körül kezdi a hetet az EURUSD kurzusa. Az előttünk álló héten az amerikai pénzügyi szektor hírei mellett az EKB döntésére, illetve a tengerentúli inflációra és konjunktúra adatokra figyelünk majd.

A WTI 77, a Brent pedig 83,2 dollár/hordó volt ma reggel a májusi leszállításra, míg az Ural azonnali európai ára 59,2 dollárt tett ki. Pénteken nagyot esett az olaj ára a Silicon Valley Bank csődje miatt, ma reggel azonban ismét az olajipari fundamentumok vették át a főszerepet. A piac továbbra is bízik a kínai kőolaj kereslet növekedésében, aminek hatására nőhet az ár. A szaúdi Aramco rekord nyereséget ért el tavaly, a 161 milliárd dollár nettó nyereség mellett a cég 19,5 milliárd dollárra növelte osztalékát. Az Aramco is a kőolaj kereslet növekedésére számít, becslésük szerint napi 102 millió hordóra nőhet az igény az év végére. A héten a Nemzetközi Energiaügynökség és az OPEC is közzéteszi havi jelentését, ami rávilágíthat a kereslet alakulására.

Az arany 1.878 dollár volt ma reggel. A pénteki amerikai bankcsőd és az azt követő pénzügyi reakció segített az arany árfolyamán. A befektetők szerint a Fed kivár a márciusi kamatemeléssel, és inkább az amerikai pénzügyi rendszer megtámasztásával foglalkozik, mint a kamatok növelésével. A növekvő pénzügyi kockázat erősíti az arany árfolyamát, mivel a befektetők kevésbé bíznak a belső érték nélküli devizákban.