Az infláció – az energia- és nyersanyagárak – növekedése és az ezzel összefüggő hozamemelkedés vezette a nemzetközi részvénypiacokat az idén. Míg az energiacégek árfolyamai gyorsan emelkedtek, addig a hozamok emelkedésének leginkább kitett szektorok, a növekedési papírok - az IT, a kommunikációs szolgáltatások - vagy az ingatlancégek árfolyamai estek. A bankok és a biztosítók enyhe növekedést tudhatnak maguk mögött, a klasszikus defenzív ágazatok cégei – közműszolgáltatók, alapvető fogyasztási cikkek (FMCG), egészségügy - nagyjából tartani tudták magukat. A gazdasági visszaesés előszele látszik a tartós fogyasztási cikkek gyártóinál.
Az infláció, az energiaárak és a hozamok emelkedése volt az év sztorija a tőzsdéken, alapvetően ez befolyásolta a részvényárak alakulását 2022-ben – mondja Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. szenior részvényelemzője. A gyorsan emelkedő fogyasztói árindex nyomán szigorodó jegybanki politikák az Egyesült Államokban és Európában is a hosszú hozamok emelkedéséhez vezetett, az év elején még negatív tartományban lévő tízéves német állampapír hozama ma már 1,8 százalékon van, az amerikai tízéves kötvény pedig 1,7 százalékról 3,4 százalékra emelkedett. Mindez pedig átárazódást hozott a részvénypiacokon is: a legnagyobb 500 amerikai vállalat tőzsdei teljesítményét mérő S&P 500 az idén közel 17,5 százalékot esett, míg a vezető európai cégeket vizsgáló STOXX Europe 600 (amely 600 társaság teljesítményét figyeli) több, mint 10 százalékot.
Európában és az USA-ban is az idén az energiaszektor volt a nyertes: az S&P 500 energetikai szektorban tevékenykedő társaságai 53 százalékos pluszban vannak, az európai index energetikai társaságai 25 százalékos árfolyamemelkedéssel büszkélkedhetnek. Nagy András szerint a gyors növekedésben nem csak az energiaszektor számára kedvező fundamentális környezet játszott szerepet, hanem az is, hogy ezek a társaságok alulértékeltek voltak, sőt sok esetben még most is annak számítanak. Az elemző úgy véli, a nagy növekedés ellenére a szektor még a mostani szintekről is növekedhet, az amerikai cégeket segíti például az USA és az EU közötti LNG szállítások megindulása, amelynek a bevételi hatása jövőre és 2024-ben is jelentkezhet.
Az év nagy vesztesei közé a korábbi évek sikerágazatai kerültek fel: az informatikai és kommunikációs cégek a Covid lecsengésének áldozatai: az USA legnagyobb IT vállalatai átlagosan 26 százalékot veszítettek az értékükből, a kommunikációs szolgáltatók (benne az olyan streaming óriásokkal, mint a Netflix) 38 százalékot estek, míg Európában a technológiai papírok 23 százalékos mínuszban vannak. Nagy András szerint mindennek hátterében a hozamok emelkedése is ott van: a növekedési papírok esetében ugyanis a befektetők általában nem a jelenben nem – vagy alig – létező profitot árazzák, hanem a jövőben várható potenciális nyereséget, amit viszont értelemszerűen diszkontálni kell a jelenre. A hozamok emelkedésével viszont a diszkontálás is nagyobb lesz, így a cégek értéke automatikusan csökken. Ráadásul a cégek eredménytermelő képessége is visszaesett az év elejéhez képest a Covid lecsengésének hatására, illetve a marketingköltések visszavágása is számos céget negatívan érintett a szektorban.
A hozamemelkedés hasonlóan hatott az ingatlancégekre is – az USA-ban 26,5 százalékkal estek a szektor cégei, Európában több mint 30 százalékkal. Ugyan az ingatlanárak érdemben nem változtak, a bérleti díjak – a várható bevételek – diszkontált értéke csökkent a hozamemelkedés következtében. Ráadásul új projekteket is nehezebb indítani a nehezebb finanszírozási környezetben, miközben a várható recesszió miatt a bérleti díjak növelése is nehézségekbe ütközhet.
A romló gazdasági kilátások mellett ugyanakkor stabilak tudtak maradni a klasszikus szektorokban tevékenykedő cégek: az egészségügy, a közműszolgáltatók és az FMCG-társaságok esetében is inkább stagnáló árfolyamokat láthatunk 2022-ben az USA-ban, és nagyjából Európában is. A pénzügyi szektor is hasonló évet tudhat magáénak, Európában kisebb mínusszal zártak ugyan a bankok, ám ha az osztalékfizetést beszámítjuk, már enyhe pluszban lehetnek a befektetők. A szektor az emelkedő kamatokból profitál, igaz az USA-ban a hatás csak nagyon közvetett: a hitelek jelentős része ugyanis a tengerentúlon fixált, vagyis a hozamemelkedések nem hatnak olyan közvetlenül. Ráadásul az eurozónás bankoknak korábban nagy kihívást jelentett a negatív jegybanki betéti kamat jelentette környezet, mely nehézség a kamatemelésekkel hatásaként elmúlt. A biztosítási szektor viszont egyértelmű nyertes, hiszen a kockázatmentes befektetések hozamának emelkedése alapvetően növeli a tartalékokon elérhető nyereséget, így a jövedelmezőségüket is.
Az európai kiskereskedelmi cégek azonban már a vesztes oldalon vannak, ahogyan a tartós fogyasztási cikkeket gyártó vállalkozások, vagy néhány ruhaipari társaság. Az indexeket itt jelentősen lehúzza az Adidas teljesítménye is: a társaság a kínai piacvesztés mellett rosszul jött ki a Kanye West botrányból is: az antiszemita kijelentések miatt ugyan szakítottak a rapperrel, ám a termékek kivonása önmagában is veszteséget okozott.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
