Kamatdöntő ülést tartott a jegybanki Monetáris Tanács. Az irányadó kamat a piaci konszenzusnak megfelelően 13 százalékon maradt. A jegybanki kommunikációban sem következett be érdemi változás, maradt az összességében szigorú hangvétel.
Bár az október végi ülés óta összességében javult a globális kockázatvállalási hajlandóság, az egy hónappal ezelőtt felsorolt külső (háború, európai energiaválság, a globális befektetői hangulat alakulása, nagy jegybankok kamatemelési ciklusa) és belső (magas folyó fizetési mérleg hiány, az EU pénzekkel kapcsolatos polémiák) kockázati faktorok a mai alelnöki sajtótájékoztató során ismét említésre kerültek.
Így továbbra is fennmarad az október közepére kialakított monetáris eszköztár. Az alapkamat 13 százalékos szintje kezeli a fundamentális inflációs kockázatokat. Eközben a monetáris transzmisszió hatékonyságának növelése érdekében a bankközi likviditás szűkítése tovább folytatódik. November végén ismét két hónapos futamidejű betéti tendert tart az MNB a bankrendszer likviditásának tartós lekötésére, majd december elejétől jönnek az év végén átnyúló futamidejű eurólikviditást nyújtó devizaswap-tenderek és diszkontkötvény-aukciók. Eközben a kockázati prémium sokkokra célzottan reagál az MNB a devizacsere és a betéti tenderekkel. Változás az eszköztárban nem várható, amíg a kockázati megítélésben jelentős, tartós és trendszerű javulás nem következik be.
Az árstabilitás elérése és fenntartása továbbra is kulcsfontosságú az MNB számára. A jegybank szerint árstabilitás nélkül tartós növekedés sincs, így ezt a kérdéskört mindenképpen kiemelten kell figyelni a jegybanknak. Az inflációs kilátások kapcsán a jegybank alelnöke elmondta, hogy rövid távon még emelkedő pályán maradhat az infláció, leginkább az élelmiszerárak okozta felfelé mutató kockázatoknak köszönhetően. Ugyanakkor a globális deflációs tendenciák és a belső kereslet csökkenése a fordulat irányába mutat, ami azonban lassú és elhúzódó folyamat lesz a jegybank szerint.
Nem változnak előrejelzéseink a mai kamatdöntést követően. A rövid lejáratú bankközi kamatok legalább az év végéig a mostani szintek körül ingadozhatnak. Várhatóan a jövő év első felében – amennyiben tényleg tartós javulás következik be a kockázati megítélésükben – a jegybank elkezdheti közelíteni a most effektívnek számító 18 százalékos egynapos betéti kamatot az alapkamat irányába. A 13 százalékos alapkamat csökkentésére azonban az érdemi inflációs fordulat, azaz a jövő év második fele előtt nem számítunk.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
