Nem hozott jelentős meglepetést a Fed jegyzőkönyve

„A kár, amit a visszafogott lépések okozhatnak, nagyobb, mint ami a túl agresszív lépések következtében felléphet”. Ez lehet talán a szeptemberi Fed kamatdöntő ülés tegnap megjelent jegyzőkönyvének a fő tételmondata. Azaz a jegybankárok továbbra is nagyobb kockázatnak tartják a magas inflációt, mint a magas alapkamatot. Ennek ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy a jegybankárok élből elutasítják és hátat fordítanak a recesszióval kapcsolatosan felmerülő kételyeknek. Lael Brainard kormányzó-helyettes volt talán a leghangsúlyosabb a kamatemelések ütemével kapcsolatban, ahogyan már nyilatkozta, szerinte adat-vezérelt módon kell folytatni a kamatemelési ciklust, illetve „kalibrálni” – utalva az esetleges visszafogottabb lépésekre - a szigorítások mértékét.

Minimálissal ugyan, de mínusszal fejezték be a tegnapi napot az amerikai részvények, az S&P 500 0,3%-ot, a Nasdaq 0,1%-ot esett. A Fed-jegyzőkönyv így végül nem rántott nagyot a piacokon, elképzelhető, hogy ez a szerep a mai inflációs adatra hárulhat. Miközben egyre több elemző és befektető aggódik az amerikai gazdaság lassulása, visszaesése miatt, a Bank of America vezérigazgatója kissé máshogy látja a helyzetet. Brian Moynihan szerint ugyanis a növekvő fogyasztói árak ellenére az „amerikai fogyasztó” nagyon jó helyzetben van, kellő mennyiségű pénzzel rendelkezik a bankszámláján és a magas árak ellenére is bőven képes költeni a boltokban.

Enyhe recesszió várhat jövőre Németországra. Az idei évi növekedési előrejelzést 2,2%-ról 1,4%-ra vágta vissza a kormányzat, jövőre pedig az áprilisi előrejelzésben szereplő 2,5%-os növekedés helyett már 0,4%-os visszaeséssel számolnak a száguldó energiaárak miatt.

Robert Holzmann szerit az EKB még idén elérheti a semleges, 2% körüli kamatszintet. Ez egyébként megfelel az aktuális piaci árazásoknak is, melyek továbbra is 75 bázispontos kamatemelést áraznak októberre, a decemberivel kapcsolatban viszont 50-75 bázispont között látható némi bizonytalanság.

Az EKB-n belül megkezdődtek az egyeztetések a mérlegfőösszeg leépítéséről, az úgynevezett quantitative tightening-ről. Erre a semleges kamatszint elérését követően kerülhet sor, így decemberben válhat igazán aktuálissá a kérdés. Rendkívül kényes döntésről van ugyanakkor szó, így logikus, hogy az EKB már jóval előbb megkezdte a felkészülést. Az EKB valószínűleg nem fog aktívan kötvényeket értékesíteni, helyette valószínűbb, hogy a kötvények lejártakor nem újítja meg a teljes összeget, így némileg simább folyamat lehet a leépítés, mint a Fed vagy a BoE esetében.

Ma találkozik egymással Erdogan és Putyin elnök. Törökország a háború kirobbanása óta próbál közvetítő szerepet betölteni Oroszország és Ukrajna között. A legutóbbi fogolycsere és az ukrán gabonaexportról szóló megállapodás is török közvetítéssel jött létre. Sajtóhírek szerint Erdogan valamiféle béke megállapodásra fog javaslatot tenni Putyinnak.

A termelői árak 9,7%-kal emelkedtek szeptemberben éves szinten Japánban, felülmúlva a 8,8%-os piaci konszenzust és az egy hónappal korábbi 9,4%-os emelkedést. A fő ok az ukrajnai orosz inváziót követően megemelkedett nyersanyagárak, valamint a jen gyengülése. Havi szinten 0,7%-kal emelkedtek a termelői árak, ami szintén gyorsulást jelez az augusztusi 0,4% után.

A határidős indexek közül a Dow és az S&P minimális pluszban, a Nasdaq mínuszban volt ma reggel. Az európai indexek is mínuszban várják a mai nyitást.