Vége van a nyárnak

„Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak…” Ez szerencsére nem igaz szó szerint, de ha a gazdaságra nézünk, akkor megborzongunk. Tegnap a kamatemelés mellett több lépést és új adatokat is megosztott velünk az MNB. Az igazán sokkoló a magas frekvenciájú adatokból számított éves GDP növekedés volt, ami a harmadik negyedév első felében nulla környékére csökkent. Azaz nagy valószínűséggel satuféket nyomott a magyar gazdaság. Különben borítékolható, hogy nem egyedi esetről van szó. Más gazdaságokban is hasonló folyamatokat láthatunk majd. A beszerzési menedzser indexek is ezt sugallják.

Ha pedig a likviditásról beszélünk, akkor az MNB most keményen odacsap. Nem csak arról van szó, hogy a bankok kötelező tartalék rátája 1-ről 5 százalékra növekszik, s ezzel mintegy 1.200 milliárd forintot kiszivattyúz a piacról az MNB, hanem rövid diszkont papírokat és hosszabb MNB kötvényt is be fog vezetni, amelyeknek a kamatszintje igazodni fog az alapkamathoz. Így a mintegy 10.000 milliárd forint többlet likviditásból, 4.500 milliárd forintot fog összesen eltüntetni a piacról. Ez a bankok nyereségét valószínűleg nem fogja érinteni, ha a hozamok csakugyan az alapkamatnak és az alapkamat várakozásoknak megfelelően fognak alakulni. Viszont ez hozhat magával egy rövidoldali hozamemelkedést, ami segíteni fogja a monetáris politika céljainak elérését.

S ha már hűvös szelek, akkor beszéljünk az energiaárakról is. Tegnap tovább szánkázott lefelé a földgáz ára, még annak ellenére is, hogy karbantartás miatt három napra leáll az Északi Áramlat I. Ma viszont már újra emelkedést láthatunk. Ugyanakkor az elhíresült egyéves német zsinór áram, ami pillanatok alatt 1.000 euróig szánkázott a minap, újra 600 euró alatt áll, a tervezett uniós intézkedések miatt (ne az utolsó belépő kapacitás határozza meg a piaci árat, ami tipikusan gázmotor által termelt áram). Persze ez is bődületes ár, s ettől is a lúdbőrös a hátunk.

Ma reggel a DAX a pozitív tartományban kezdett, majd átfordult a negatív tartományba. A BUX is nulla körül oszcillál, inkább a negatív tartományban.

Mérsékelt csökkenés volt tegnap jellemző Európában. A FTSE100 0,9%-ot, az Euro Stoxx50 pedig 0,2%-ot esett. Kivételt jelentett a DAX, ami 0,5%-ot emelkedett. A német részvénypiacot a bezuhanó áramárak segítették. A szektorok vegyesen teljesítettek, a pénzügy és az ipar, mint ciklikus szektorok vezették az emelkedést, a legnagyobb esést pedig a közmű és energiacégek szenvedték el az energiapiaci szabályozás bizonytalanságai miatt.

Egységesen 1-1,1% körüli csökkenést szenvedtek el tegnap az amerikai részvényindexek, a Dow, az S&P500 és a Nasdaq is. A szektorok mindegyike csökkent a tengerentúlon, de a pénzügy itt is felül-, az energia pedig alulteljesítő volt.

Ázsiában ma az emelkedés a fő irány. A CSI300 0,6%-ot, a Hang Seng 1%-ot emelkedik, míg a Nikkei 0,4%-ot csökken.

Tegnap a piacok zárása után tette közzé 2022-es pénzügyi évének harmadik negyedéves gyorsjelentését a HP. A cég bevétele éves alapon 4%-kal 14,7 milliárd dollárra esett vissza, elmaradva a 15,6 milliárdos elemzői várakozástól. Az 1,04 dolláros egy részvényre jutó eredmény egy centtel kevesebb a Bloomberg konszenzusnál. A cég teljes pénzügyi évre vonatkozó új EPS előrejelzése 4,02-4,12 dollár, míg korábban még 4,24-4,38 dollárt vártak. Az új célkitűzés így elmarad a 4,30 dolláros szakértői becsléstől. A vállalat közleményében elsősorban a visszaeső kereslettel magyarázta a vártnál gyengébb eredményt és előrejelzést. A HP árfolyama 6%-ot esett a zárás utáni kereskedésben.

Az elkövetkező hetekben jöhet a korábban bejelentett jelentősebb leépítés a Snap-nél. A közösségi média platformnak körülbelül 6500-an dolgoznak. A hirdetéseiből bevételt egyre nehezebben generáló vállalat a munkaerő nagyjából 20%-ától válna meg.

Az elektromos járműveket gyártó legnagyobb kínai vállalat, a BYD részvényei több, mint 8%-ot zuhantak ma reggel a hongkongi tőzsdén, miután Warren Buffett cége, a Berkshire Hathaway csökkentette részesedését a vállalatban. A Berkshire 1,33 millió részvényt, részesedésének alig 1%-át adta el 370 millió hongkongi dollárért (47 millió dollár). Ezzel még mindig nagyjából 219 millió részvénye van, ami a vállalat forgalomban lévő részvényeinek mintegy 20%-át teszi ki, tehát a piac némileg túlreagálta a lépést. A BYD a kínai piacon a Teslát is megelőzte, most pedig a nemzetközi terjeszkedésre fókuszál. A vállalat idén augusztusban jelentette be, hogy Svédországban, Németországban, Dániában, Izraelben és Thaiföldön is piacra lép.

A forint kedden 407,5-nél nyitotta a napot az euróval szemben, majd a tőzsdei gázár mérséklődésével párhuzamosan enyhén erősödni tudott és 406 körül fogadta a jegybank 100 pontos emeléséről szóló bejelentést. A döntés és Virág Barnabás alelnök szavait követően további erősödést láthattunk: egészen 402-ig jutott a forint. A piac kedvezően fogadta a likviditásszűkítő intézkedéseket.

Az EURUSD kurzusa paritásról kezdte meg a kereskedést tegnap a nemzetközi devizapiacon. Ezt követően egy-két hullámvölgy után valamivel paritás felett zárt az árfolyam. Tegnap vegyes képet mutattak az Eurózóna tagországok eddig közzétett inflációs adatai, melyek nem tették egyértelművé a jövő heti kamatvárakozásokat. Mindemellett a kedvező gáztöltöttségi adatokkal párhuzamosan az energiahordozó tőzsdei ára is jelentősen mérséklődött az elmúlt napokban.

A WTI 92,4, a Brent pedig kereken 100 dollár volt ma reggel az októberi határidőre, míg az Ural azonnali jegyzésára 81,4 dollár. Az esés mögött több ok is áll: a kínai ipari adatok gyengülést mutatnak augusztusban, ami az ország Covid stratégiájának, az ingatlanpiaci és energia válságnak, illetve a gyengülő exportnak köszönhető. Az amerikai jegybank üzenete, mely szerint a mostani várakozásnál is magasabbra kellene emelni az alapkamatot, szintén a gazdasági lassulás irányába hat. Emellett szóbeszéd kering a piacon, hogy az USA és Irán megegyezett a nukleáris program folytatásáról, ami lehetővé teszi Irán kiengedését a világ kőolaj és földgáz piacára. Más pletykák szerint az OPEC sem fogja csökkenteni termelését a soron következő, szeptember 5-i ülésen. Ezek a hírek ellensúlyozták az Irakból és Líbiából jövő kedvezőtlen események hatásait: mindkét országban egyre nagyobb tüntetések vannak a romló jólét és a növekvő infláció miatt. Az API jelentése szerint a múlt héten kismértékben nőtt a nyersolaj készlet az Egyesült Államokban, ami szintén az árcsökkenés irányába hatott.

Az arany 1.721 dollárig süllyedt ma reggel, mivel az amerikai jegybank egyre erőteljesebben kommunikálja, hogy a kamatok emelése elengedhetetlen az Egyesült Államokban. A becslések szerint a korábban várt 3,5% fölé emelheti a Fed az év végére az irányadó kamatot, másként nem lehet megfogni az infláció növekedését. Raphael Bostic atlantai jegybankelnök szerint a Fed-nek kérlelhetetlenül fel kell lépnie a magas pénzromlással szemben és csak az infláció lassulása esetén szabad engedni a kamatemelés üteméből. A munkanélküli segélyért folyamodók száma alacsony volt, ami azt mutatja, hogy egyelőre erős az USA gazdasága, s nem látszanak a lassulás jelei, amik hajtják továbbra is felfelé az inflációt.