Mindenki azt hiszi…

Mindenki azt hiszi, hogy azért gyengült tegnap a forint, mert jajj! itt a vég. Tegnap volt a határidő az utolsó válaszra a jogállamisági kérdésben, és el fogunk bukni. Ebben szerepet játszott az is, hogy újra előkerültek azok az információk, amiket már egy hónappal ezelőtt is tudtunk. Nevezetesen, hogy az Európai Bizottság nem elégedett az addig (július közepéig) felajánlott változtatásokkal. Ugyanakkor kormányzati körökből az elmúlt hónap során az szivárgott a sajtóba, hogy a kifogásolt kéréseket tudjuk teljesíteni. Valószínűsíthető, hogy az igazságügyminiszter tegnap ennek megfelelő levelet küldött az EU-nak. Most pedig jönnek az idegtépő percek, órák, napok, amíg az Európai Bizottság álláspontját megismerjük.

Ha a piacokat nézzük, akkor nem láttunk aggodalmat. A részvénypiac felülteljesítette a vezető indexeket, s még a forgalom is az átlagoshoz közel alakult. Azaz itt nem volt semmi látnivaló. A forint árfolyamában pedig csak annyi történt, hogy a pénteki meglepő erősödést hétfőn visszaadta az árfolyam. Ugyanis pénteken napközben a forint mozgása elvált a zlotyiétól a magyar fizetőseszköz javára, amit a lengyel egyáltalán nem követett. Hétfőn pedig a forint „csak” visszament arra a szintre, ahol a zlotyi is tartózkodott. Azóta is együtt mozog a két valuta. Szóval – nekünk úgy tűnik – hogy a piac úgy viselkedik, hogy egy lehetséges pénzmegvonás esemény egy részét már beárazta, s egyelőre várja a további fejleményeket. Ennek ellenére egy pénzmegvonás kimenetel komoly negatív hatással járna a piacon, míg ennek ellenkezője valószínűleg egy komolyabb ralit is indukálhat a magyar eszközökben.

A tegnapi nagy esést követően a DAX enyhén emelkedik, míg a BUX a kis csökkenést követően ma megint csökken egy picit.

Európában estek a tőzsdék a hét első napján. A DAX 2,3%-kal, a francia CAC40 1,8%-kal, míg a FTSE100 0,2%-kal csökkent.

Az USA-ban felerősödött a korrekció, a Dow Jones 1,9%-ot, az S&P500 2,1%-ot, a Nasdaq pedig 2,6%-ot zuhant.

Ázsiában is negatív volt a hangulat ma reggel. A Nikkei és Hang Seng 1,2%-kal, a sanghaji index pedig 0,5%-kal csökkent.

Szeptember közepével távozik a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, Szabó Melinda, aki a továbbiakban Deutsche Telekom csoport európai tagvállalatok B2C szegmenseiért felel. Feladatát 2022. december 1-i hatállyal Pereszlényi Zoltán veszi át, aki több, mint húsz éve dolgozik a cégcsoportnál. A hír vélhetően nem lesz hatással a cég értékelésére.

Tegnap zárás után tette közzé a 2023-as pénzügyi év második negyedéves eredményeit a Zoom. A cég a pandémia alatt szárnyakra kapott, de most nehézséget okoz neki kilépni korábbi szerepéből. A cég a várakozásoknak megfelelő három hónapos időszakot zárt, bevétele éves szinten 7,6%-kal 1,10 milliárd dollárra nőtt, éppen elmaradva az 1,12 milliárdos elemzői várakozástól. Az 1,05 dolláros egy részvényre jutó eredmény meghaladta a 92 centes becslést. A vállalat előrejelzése azonban csalódást keltő volt, és még a borúlátó piaci konszenzustól is elmaradt: az pénzügyi év teljes bevételét 4,40 milliárd dollárra becsülik (piaci konszenzus: 4,54 milliárd), míg a részvényenkénti eredményt 3,66-3,69 dollárra (piaci konszenzus: 3,76 dollár). A Zoom részvények megsínylették a gyorsjelentést, és több, mint 8%-kal értékelődtek le a zárás óta.

Tegnap 410 felett is járt a forint az euró ellenében, miközben reggel még 404-ről indult. Az Északi Áramlat újabb elzárásának bejelentése miatt az eddig is brutálisan magas gázárak tovább nőttek: 290 euró/MWh körül mozog a TTF-árindex az elmúlt napokban, míg a hazai hatósági ár 20 euró/MWh. Ma reggel is 409 körül mozog a kurzus.

Pénteken már közel került az EURUSD kurzusa a paritáshoz, majd tegnap át is lépte azt, és 0,5-1 százalékkal alatta is maradt. Ez elsősorban az egekbe szökő gázáraknak tudható be, mivel így egyre közelebb kerülünk egy európai recesszióhoz. Ma reggel 0,991-nél mozog a jegyzés.

A WTI 90,7, a Brent 96,8 dollár/hordóra emelkedett az októberi jegyzésre, míg az Ural azonnali ára 74,8 dollár volt ma reggel. A befektetők a szaúdi bejelentésre figyeltek, mely szerint a fizikai és a határidős piac elszakadt egymástól, emiatt az OPEC+ a termelés csökkentésére kényszerül. A szaúdi energiaminiszer, Abdulaziz bin Salman szerint a piac nem a fundamentumokat tükrözi. A hír mellett a dízel piac szűkössége is foglalkoztatja a befektetőket. A dízel árrés 70 dollárra ugrott hordónként az USA-ban, mivel a piac a magas gázárak miatt egyre nagyobb fogyasztásra számít, másrészt a februártól érvényes Oroszország elleni szankciók miatt az ország gázolaj exportja csökkenhet. Ez hozzájárult az árak emelkedéséhez.

Az arany 1.737 dollárig süllyedt, miután tegnap a dollár tovább erősödött, az amerikai hozamok pedig szárnyaltak. A dollár a paritás fölé emelkedett az euróval szemben, amire 2002 óta nem volt példa. A 10 éves dollár hozam 3% fölé nőtt. A befektetők egyre inkább egy szigorúbb Fed-et látnak, az infláció megfékezése minden egyéb szempontot felülír az amerikai jegybanknál. Jerome Powell jegybankelnök a héten Jackson Hole-ban tart előadást az amerikai gazdaság helyzetéről és a jegybank politikájáról.