Nem tehetünk mást, mint várunk

Feszült várakozás vette kezdetét ma, ugyanis tervezett karbantartás miatt leálltak az Oroszországból Németországba irányuló gázszállítások. Elvileg csak 10 napról van szó, de kérdéses, hogy ezt követően meglesz-e az akarat a gázszállítások újraindítására. A francia miniszterelnök szerint Európának arra is fel kell készülnie, hogy az oroszok leállíthatják a gázszállításokat, ezért szerinte egyre inkább az afrikai gázvásárlások felé kell fordulni, miközben a megújuló energia arányát is növelni kell. Ha nem lesz sima az újraindulás, az mindenképpen negatív hír lenne az európai, főleg a német ipar számára. Nehéz helyzetbe hozná különösen az energiaigényes iparágakat, például az acélipart, a vegyipart vagy épp a németek büszkeségét, az autógyártást. Jelenleg azonban nem sokat lehet tenni, várunk és reménykedünk a szállítások újradindulásában.

Ha már feszültség, a MOL vezérigazgatója az üzemanyagellátás veszélyeire hívta fel ismét a figyelmet. A probléma majd júliusban, augusztusban csúcsosodhat ki, amikor a legnagyobb a kereslet az üzemanyag iránt.

Pénteken jellemzően emelkedés volt látható az európai részvénypiacon. A FTSE100 0,1%-ot, az Euro Stoxx50 0,5%-ot, a DAX 1,3%-ot ment feljebb. A szektorok többsége emelkedett, leginkább az IT és az ipar, míg az ingatlan és a közmű cégek csökkentek.

Az Egyesült Államokban nem volt jelentős elmozdulás pénteken. A Nasdaq 0,1%-ot emelkedett, míg az S&P 0,1%-ot csökkent, a Dow pedig 0,2%-kal zárt alacsonyabban. Amerikában a legtöbb szektor csökkent, ez alól kivételt jelentett az egészségügy és az IT. Leggyengébben az ingatlan és nyersanyag szektor szerepelt.

A japán Nikkei a hétvégi választási eredményre 1,1%-ot emelkedett, míg a Hang Seng 3,1%-ot, a CSI300 pedig 2,1%-ot csökkent a kínai járványügyi helyzetre.

A MOL vezetője tegnap interjút adott, amiben arról beszélt, hogy a hazai üzemanyag ellátás komoly problémákkal küzd, és már rég túl vagyunk a ponton, amikor a 480 forintos üzemanyag ársapka fenntartható. A július-augusztusi időszak a kereslet szempontjából szezonálisan a legerősebb, miközben a hazai fogyasztás robbanásszerűen nő a gazdasági növekedés és az olcsó árak miatt. A régiót pedig tervezett és váratlan finomítói leállások sora sújtja, többek között a schwechati, a pozsonyi és a százhalombattai egységben is volt kapacitáscsökkenés. Véleményünk: A NAV statisztikái szerint a dízel forgalom májusban 22%-kal nőtt év/év alapon, ami rendkívül magas különösen annak fényében, hogy ilyen növekedés nem volt a gazdaságban. A kormány május végétől korlátozza a külföldi rendszámú autók tankolását. A következő hetek kritikusak lesznek, mivel a MOL kezd kifogyni az üzemanyagból és a logisztikai kapacitásokból. Ha megbukik az ellátás, az rövidtávon még jó is lehet a MOL-nak, de biztos, hogy jelentős állami retorziókra számíthat.

Elon Musk visszalépett a 44 milliárdos üzlettől, ugyanis állítása szerint a Twitter nem valós adatokat közölt a robot-felhasználók arányáról. Erre válaszul a Twitter vezetése szinte azonnal bejelentette, hogy bíróság elé viszik az ügyet. Céljuk, hogy az egyezség Musk visszalépése ellenére is megvalósuljon. Az üzlet része volt egy 1 milliárd dolláros elállási büntetés, amit Musk-nak akkor kellene megfizetnie, ha végül mégsem vásárolja fel a Twitter-részvényeket. Ennek sorsáról dönthet majd a bíróság, pontosabban arról, hogy Musk indoka elégséges volt-e az elálláshoz. A tranzakció eredetileg részvényenként 54,2 dolláron történt volna, melytől az árfolyam péntekre már jelentősen eltávolodott, Musk bejelentése óta pedig több, mint 20 dollárosra nőtt a spread az időközi kereskedésben. A cég még a héten benyújtja a keresetet Delaware-ben, ahol az állam szabályai szerint a tárgyalásokat esküdtszék nélkül tartják, azonban a bírók nem szabhatnak ki nélkülük büntetéseket. Az egyszerűbb jogi rendszer miatt akár néhány hónapon belül döntés születhet.

A Wizz Air közzétette várakozását a júniusban végződő 2023-as pénzügyi év első negyedévéről. A gyorsjelentés július 27-én fog megjelenni. A cég 450 millió euró körüli veszteséget prognosztizál, ami elsősorban a menetrend változtatásoknak tudható be, a résidő-kiosztási nehézségek miatt. A veszteség mértéke sokkoló, ugyanis a Bloomberg által megkérdezett elemzők „csak” 187 millió eurós veszteséget vártak. Az utazott kilóméterenkénti bevétel 10%-kal maradt el a 2020-as pénzügyi év azonos időszakától. A következő negyedévre azonban már fordulatot vár a cég a nyereségességben, azaz nettó működési profittal számolnak, ami a várakozások szerint stabilan növekedhet a továbbiakban.

Az ArcelorMittal kazahsztáni üzeméből újraindította az acéltermékek értékesítését Oroszországba. Ezekre a szállításokra nem vonatkoznak a szankciók és az export korlátozások, így ezt jogilag nyugodtan megteheti a cég, amely korábban önként döntött a szállítások leállításáról.

Újabb 770 járatot törölt a Lufthansa. A törlés elsősorban éjszakai járatokat érint a munkaerőhiány miatt.

A BMW csoport eladásai 20%-kal csökkentek a második negyedévben. Bár az eladások mindenhol visszaestek, de a 28%-os kínai csökkenés kimondottan jelentősnek mondható. Az elektromos autók térnyerése azonban tovább folytatódott, 85%-kal többet adtak el belőlük, mint egy évvel korábban.

A China Evergrande Group helyi hitelezői elutasították azt a tervet, hogy a július 8-i határidőn túl hat hónappal meghosszabbítsák a vállalat által kibocsátott kötvények kifizetésének határidejét. A szóban forgó kötvény lejárata csak fél év múlva esedékes, de a konstrukció lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelezők korábbi kifizetést kérjenek. Ha az Evergrande nem tudja visszafizetni a tartozását, első alkalommal válhat nemteljesítővé egy hazai kötvény esetén is, miután decemberben nem teljesítette egy dolláros kötvénye kifizetését. A kínai ingatlanfejlesztő ezzel még egy lépéssel közelebb került a csődhöz.

Pénteken a reggeli nagy forintgyengülés elsősorban a dollárrallynak tudható be. Ezután a délutáni órákban sikerült jelentékenyebben erősödni: ekkor a 401-es szintet támadta a magyar deviza az euró ellenében. Végül azonban 405 körül stabilizálódott a kurzus. Ma reggel enyhe gyengüléssel nyitottunk.

A hét utolsó kereskedési napján az EURUSD 1,008 alá is beszúrt, így igen közel került a napok óta terítéken lévő paritás beállása. Az erős délutáni munkapiaci adatok után azonban egészen 1,018-ig korrigált vissza a jegyzés. A héten az amerikai inflációs adat és a recessziós félelmek mozgathatják a kurzust.

A WTI és az északi-tengeri Brent ára hordónként 100,1 és 105,6 dollár volt ma reggel a szeptemberi határidőre, míg az Ural azonnali ára 84,9 dollárra süllyedt. Az árak elsősorban amiatt estek, mert Kínában ismét nő a covid fertőzöttek száma, így félő, hogy az ázsiai ország újra szigorúbb lezárási politikát fog folytatni, ami lassítja a gazdasági növekedést és a kínai kőolajkeresletet. Kína mellett az USA-ban is erős a recessziós félelem, a benzinárak látványosan csökkentek az elmúlt hetekben a korábbi 5 dollár/gallon körüli csúcsról. Oroszország kőolaj kivitele a szankciók ellenére látványosan erős maradt, Joe Biden pedig Szaúd-Arábiát próbálja rávenni, hogy növelje termelését. Ez utóbbi azonban egyre problematikusabb a szakértők szerint, mivel az arab ország is közel teljes kapacitás mellett termel jelenleg.

Az arany a múlt pénteki esés után ma reggel stabilan 1.740 dollár volt. A piac gazdasági adatokra vár leginkább. A héten jelenik meg az USA fogyasztói árindexe, ami irányadó lehet a Fed számára a további kamatemelések tekintetében. Kínából pedig egy sor gazdasági aktivitára utaló adat jelenik majd meg, ami az ázsiai gazdaság helyzetét mutatja. Az erős dollár továbbra is visszatartó erő az arany esetében, mivel a nemesfém más devizákban jelentősen drágult a szárnyaló dollár miatt. A magasabb infláció a Fed-et agresszívebb lépésekre kényszerítheti, ami további dollárerősödést okozhat.