A zöldenergia és a zöld hidrogén felé terelik Ázsiát is az orosz-ukrán háború miatt megugró energiaárak. Ahhoz viszont tartósan magas fosszilisenergia árakra van szükség, hogy az időigényes és költséges átállásra valóban sor is kerüljön.
Ázsia a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóinak egyike és amiatt folyamatosan a támadások kereszttüzében áll a fossszilis tüzelőanyagok jelentős arányú használata miatt. A régió országait – köztük a három legnagyobb gazdaságot, Kínát, Japánt és Indiát – azért bírálták tavaly, mert a COP26 globális éghajlat-változási konferencián nem vállaltak nagyobb kötelezettséget a Co2 kibocsátás csökkentésére az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Fél év elteltével azonban már van olyan indok, ami miatt Ázsia országai elgondolkodhatnak azon, hogy az olajat, a gázt és a szenet zöldebb energiaforrásokra cseréljék le: a pénz. Az orosz-ukrán háború kezdete óta jelentősen megugrottak az energiaárak, ami a politikai konfliktus mellett arra készteti Európát, hogy új lehetőségeket kutasson fel a gázfüggőség csökkentésére. Németország egyik reménye a hidrogén lehet, illetve Japán és Dél-Korea már az ukrajnai háború előtt is jelentős összeget fektetett be a hidrogéntechnológiába. A mostani energiaárak pedig további ösztönzést jelentenek a zöld átállás felgyorsítására.
A legnagyobb probléma azonban ma az, hogy az ázsiai gazdaságok továbbra is jellemzően környezetszennyező, széntüzelésű erőművekből nyerik az áramot. Vannak előrelépések a környezetbarátabb energiatermelés felé, ám vészhelyzetben – például amikor Kínát és Indiát áramhiány sújtotta – a régió országai a szénhez fordultak. Japán évtizedeken át az atomenergiába fektetett, de a 2011-es fukusimai nukleáris baleset után ugyancsak visszatért a fosszilis tüzelőanyagokhoz.
Vannak szakértők, akik úgy vélik, hogy a hidrogén lehet a megoldás arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról az országok a megújulókra álljanak át – ahogyan például több dél-koreai vállalkozás is ebbe az irányba indult el. Dél-Korea Ázsiában ehhez a legnagyobb költségvetési forrást különítette el: Szöul a hidrogéngyártáshoz, valamint az üzemanyagcellás energiatermeléshez és a hidrogénüzemű autókhoz szükséges technológiák fejlesztéséhez szükséges beruházásokat támogat.
A hidrogént egyes szakértők a fosszilis tüzelőanyagok legpraktikusabb alternatívájának tartják, mivel egyaránt tárolható szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotban is, így könnyebben szállítható is. "A hidrogén olyan, mint egy energiahordozó" – nyilatkozta a BBC-nek Vince Heo, az S&P Global Commodity Insights szöuli munkatársa, mondván: a hidrogénben energiát lehet tárolni, és akkor használhatjuk, amikor csak akarjuk.
A hidrogén előállítása azonban villamos energiát igényel, és az a technológia, amelybe jelenleg Dél-Korea befektet nem kibocsátásmentes. A cél az lenne, hogy az országok úgynevezett "zöld hidrogénre", más néven "tiszta hidrogénre" álljanak át, vagyis megújuló energiaforrások, például szél- vagy napenergia felhasználásával állítsák elő a hidrogént. Csakhogy ma ez a legdrágább módszer. "Dél-Korea hidrogénjét jelenleg földgázból állítják elő" - mondta Martin Tengler, a BloombergNEF vezető hidrogénelemzője, aki szerint ezt a hidrogént "szürke hidrogénnek" nevezhetjük. Az átmenet következő lépcsőfoka a "kék hidrogén" lenne, amelyet szintén fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával állítanak elő, de a folyamat során keletkező szén-dioxid 60-90%-át megkötnék és tárolnák.
Dél-Korea legnagyobb földgázszolgáltatója, az SK18 15 milliárd dollár értékben fektetett be csak a szürke és a kék hidrogénbe. A hidrogénüzletág főnöke, Hyeong-wook Choo a BBC-nek azt mondta: nagyobb beruházásokra és több technológiai újításra volna szükség ahhoz, hogy zöld hidrogént tudjanak termelni. A megújuló energiaforrások összegyűjtésére és elosztására szolgáló infrastruktúra Ázsia nagy részén nem áll rendelkezésre, így a legnagyobb kihívást a technológiák megfelelő kombinációjának kifejlesztése jelenti.
A döntő kérdés azonban az, hogy mennyibe kerül az egyes típusok előállítása. "A zöld hidrogén több mint két-háromszor annyiba kerül, mint a szürke hidrogén" – tette hozzá Vince Heo, az S&P Global-tól. Jelenleg körülbelül 10 dollárba kerül kilogrammonként a zöld hidrogén előállítása, és Heo szerint ahhoz, hogy az energiaforrás költséghatékony legyen, ezt az összeget 70 százalékkal kell csökkenteni.
A globális energiaárak megugrása azonban azt jelenti, hogy "a zöld hidrogénnek egyértelműen van némi lendülete, mivel megújuló energiából állítják elő, amely független a magas üzemanyagárak környezetétől" - tette hozzá. Európában például a Rystad Energy tanácsadó cég szerint a kék és szürke hidrogén előállítási költsége több mint 70 százalékkal emelkedett az ukrajnai orosz inváziót követően. "A hidrogénipar jelenleg olyan, mint a napenergia-ipar körülbelül 20 évvel ezelőtt: egyelőre kevés a fejlesztési projekt, de óriásiak a piaci lehetőségek " - mondta Heo.
Dél-Korea zöld hidrogén fejlesztéssel kapcsolatos terveinek egyik kulcsa a szélenergia hasznosítása. A Koreai Tengerészeti és Óceáni Egyetem konzorciuma például egy úszó tengeri üzemet fejleszt a zöld hidrogén előállítására Busan városában. "Azt tervezzük, hogy a szél- és napenergiát a tengeren használjuk fel a tengervíz felforralásához és elektrolíziséhez, hogy zöld hidrogént állítsunk elő" - mondta Doh Deog-hee, a Korea Maritime and Ocean University elnöke.
A szakértők szerint azonban problémát jelent, hogy a tengeri szélerőművek megawattóránként több mint 300 dollárba kerülnek, szemben a napenergia 100 dolláros megawattóránkénti költségével. Így nagy kérdés, hogyan lehet optimalizálni a hidrogén előállításának költségét ebből a létesítményből.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Getty Images
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
