Csökkentettük az OTP célárunkat

A ma reggel megjelent elemzésünkben 12.000 forintra csökkentettük az OTP tizenkét hónapos célárát, de az ajánlásunk vételre változott, mivel a felértékelődési potenciál meghaladja a 20 százalékot. Az idei év már az ördögé, ahogy eleink szokták volt mondani! Az orosz és az ukrán operáción jelentős leírást eszközölt a bank, az orosz államkötvényeken például már mintegy 60 milliárd forintnyit, a nyilvántartási érték így jelenleg 40 milliárd forint. A modellben nem számolunk az orosz operáció eredménytermelő képességével, és a magyarországi különadó esetében is még a korábban várható 80 milliárd forinttal kalkuláltunk, nem a legfrissebb bejelentés alapján várható kevesebb mint 60 milliárddal. Jövőre már visszatérhet az eredmény a tavalyi közelébe, még úgy is, hogy csökkenő átlagos konszolidált kamatmarzsokkal számoltunk, de konszolidálásra kerül az új szlovén szerzemény is. Ez különben az idei várható eredmény majdnem duplája lenne, 390 milliárd forintos számviteli profitot jelent. Mindeközben a tisztított eredmény erőteljesen növekszik tovább, s 2024-re a számviteli és tisztított profit újra közel kerülhet egymáshoz, jóval 500 milliárd fölött. Ugyan a jövő évre nem számolunk osztalékkal, de aztán – a helyzet javulásával – a részvényesi juttattatás fokozatosan visszatérhet a 4 százalék környékére, miközben a tőkemegtérülés is újra 15 százalék fölé emelkedhet. Így abszolút nem tűnik indokoltnak az, hogy a részvény 0,7-0,8 szeres könyvszerinti és 6-os illetve 4-es P/E értéken forog attól függően, hogy a jövő évet vagy éppen az azután következőt nézzük. Mindeközben a szektortársak, amelyeknek szintén nyomott az árfolyama, inkább 7-es P/E rátán forognak, s mintegy 30 százalékkal alacsonyabb tőkemegtérülés mellett forognak hasonló P/BV értékeken. Vagyis szigorú feltételeket szabva is alacsony értékeltségeket kapunk, ami inkább a felértékelődés irányába mutat.

A ma reggeli negatív hangulatban a tegnapi emelkedést követően korrigált a DAX index, s a múlt heti emelkedést követően így tett a BUX, és azon belül az OTP árfolyama is.

Az európai részvénypiacok többsége nyitva volt tegnap, és jellemzően emelkedtek. A FTSE100 1,0%-ot, a DAX 1,3%-ot az Euro Stoxx50 1,5%-ot emelkedett. Egyedül az egészségügyi szektor csökkent, amit az Astra Zeneca esése húzott le, így elsősorban vállaltspecifikus hír mozgatta a szektor egészét. Legjobban az IT és az energia szektor teljesített.

Az USA tőzsdéi is nyitva voltak, ott azonban csak kisebb emelkedés volt tapasztalható. A Dow lényegében stagnált, az S&P 0,3%-ot, a Nasdaq 0,4%-ot emelkedett. Kisebb esést mutatott az energia és az ingatlan szektor is, míg a legjobban a kommunikációs szolgáltatók és a nyersanyagcégek teljesítettek.

Ázsiában vegyes volt a kép. A Hang Seng 0,8%-ot csökkent, míg a Nikkei 0,2%-ot, a CSI300 pedig 0,3%-ot emelkedett.

A magyar kormány a hétvégén kiadta a rendkívüli adókról szóló szabályokat:

• A bankok esetében az adó alapja a 2021. és 2022. évi teljes „nettó árbevétel”, illetve értelmezésünk szerint a nettó kamatbevétel és a nettó díjbevétel. Az adókulcs 2022-ben 10%, 2023-ban pedig 8%. A tranzakciós illeték a korábbi bejelentés szerint alakul, azaz 0,3 százalék lesz, de legfeljebb 10.000 forint tranzakciónként.


• A távközlési társaságoknak a nettó árbevétel után rendkívüli adót kell fizetniük: (i) 1 milliárd forint alatt az adó mértéke 0 százalék; (ii) 1 milliárd és 50 milliárd forint között az adó mértéke 1 százalék; (iii) 50 milliárd és 100 milliárd forint között az adókulcs 3 százalék, (iv) 100 milliárd forint felett pedig 7 százalék. Az adó 2022. június 1. és 2024. május 31. között fizetendő.


• Finomítás esetén az adó mértéke az Ural-Brent különbözet 25%-a. A bányajáradék nagy általánosságban háromszorosára emelkedik.


• A gyógyszercégek esetében a visszafizetés a kapott támogatás 20%-a marad, ha a gyógyszer csomagonként 10.000 forintnál olcsóbb. A 10.000 forint feletti csomagárú gyógyszereknél 28%-ra emelkedik a visszatérítés.

Ezen adatok alapján úgy tűnik, hogy az OTP 2022-ben 58 milliárd forintot fizet rendkívüli adóként, 2023-ban pedig valószínűleg valamivel kevesebbet. A tranzakciós illeték nagy valószínűséggel eredménysemleges lesz. A Magyar Telekom bejelentette, hogy ebben az évben 25 milliárd forint többletadót fizet. A MOL valószínűleg idén és jövőre is fizeti a korábban bejelentett 250 milliárd forintot. A Richter esetében a durva becslés 2022-ben és 2023-ban minden évben kevesebb, mint 200 millió forint többletadót mutat. Ez azt jelenti, hogy az OTP valamivel kevesebbet (két év alatt ~40-50 milliárd forinttal kevesebbet) fizet, mint a korábbi közelítés, míg mások körülbelül ugyanazt az értéket fizetik, mint amit korábban becsültünk.

Az osztalék mértéke 225,17 forint részvényenként. A kifizetés 2022. június 16-án kezdődik.

Az OTP 15%-os tulajdonosként fogyasztási hitelezéssel foglalkozó vegyesvállalatot alapított Kínában. A tranzakció pénzügyi zárása 2022. negyedik negyedévében várható, a több lépcsős kínai hatósági engedélyek megszerzésének függvényében. Az OTP régóta dédelgeti az álmot, hogy megjelenik Kínában, nem aktív vállalatként már eddig is jelen volt. Pénzügyi részletek egyelőre nem ismertek, így a fair értékre gyakorolt hatás sem számszerűsíthető.

A hétvégén megjelent kormányrendelet alapján olyan cégekre is kivetik a különadót, melyeknek az erőműve idén vagy jövőre kerül ki a KÁT, METÁR rendszerből, vagy amelyek idén vagy jövőre kerülnének be a támogatott rendszerbe, de nem élnek a lehetőséggel (a korábban elnyert támogatott rendszerben való értékesítéssel). Mivel az ALTEO-nak két szélerőműve kerül ki idén a KÁT rendszerből, ezért 26,5 MW kapacitása az idei év felétől az extra adó alá esik. Az adó az eladási ár és a támogatási árkülönbözet 65 százaléka, ha az eladási ár magasabb, mint a támogatási ár. Mivel egylőre még nem tiszta, hogy a cég milyen mérlegkörben fogja a kötelező átvételi rendszerből kikerülő két erőmű által termelt áramot értékesíteni, ezért az eredményre gyakorolt hatás egyelőre nem megbecsülhető.

Konzorcium tagjaként nyert a Gloster az állam által kiírt 500 milliárd forintos keret tenderen, amit „Homogén” kliens oldali IT eszközök (SZGRH21) tárgyában hirdettek meg. Mivel ez egy keretszerződés, az egyes beszerzésekre külön pályázni kell. A keretszerződés 24 hónapra, illetve a keret kimerüléséig szól. A Gloster már korábban is részt vett hasonló közbeszerzéseken, s ez – bizonyos értelemben – a normális üzlet részének tekinthető. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek a tenderek a teljes árbevételen belül kis jelentőséggel bírnak, így a modellünkre sincsenek jelentős kihatással, azaz sem az eredménykimutatást, sem a részvényekre vonatkozó értékelésünket nem változtatják meg. Ez esetlegesen egy nagyobb, konkrét tender esetén következhet(ne) be. Ugyanakkor a cég megítélése szempontjából pozitív fejleményként tekintünk az eredményre.

A szerződés keretében az Audi gyártáshoz kapcsolódó riporting rendszerét újítja meg a Gloster leányvállalata, a Minero. A huszonnégy hónap alatt továbbfejlesztendő szoftver öt korábbi elavult riporting rendszer funkcióit veszi át teljesen. A fejlesztés célja, hogy a korábbi bonyolult és sokrétű rendszereket egy könnyen kezelhető, a megbízó igényei szerint teljes mértékben testreszabott riporting eszközzel váltsák ki. A cég megítélése szempontjából pozitív fejleményként tekintünk a hírre, de az a normál üzletmenet részének számít. Így a modellünkre nincsen jelentős kihatással, a részvényekre vonatkozó értékelésünket nem változtatja meg.

A Bloomberg értesülései szerint a német pénzügyminisztérium szívesen értékesítené a Commerzbankban meglévő 15,6%-os részesedését. Ennek érdekében már tárgyalásokat is kezdtek európai bankokkal, mint lehetséges vevőkkel. Valószínűleg nem a Deutsche Banknak adnák el a részesedést, mivel a verseny érdekében továbbra is két nagy német bankot szeretne látni a pénzügyminisztérium. Az eladás előtt azonban szeretnék, ha még magasabbra menne az árfolyam, hogy csökkentsék az állam veszteségét.

Folytatódik Elon Musk és a Twitter pávatánca a felvásárlás kapcsán. Muskot továbbra is a robot felhasználók foglalkoztatják, szerinte ugyanis tudnia kell a pontos részleteket ahhoz, hogy megszerezze a felvásárláshoz szükséges forrásokat. A Twitter vezetői magabiztosak az üzlet kimenetelében, és állítják, hogy valóban 5% alatt van a robot felhasználók aránya. Azt is hozzátették, hogy a felek folyamatosan egyeztetnek a háttérben, és minden információt megosztanak egymással.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) ma dönt a Novavax vakcinájáról. A fehérjealapú oltóanyag hatékonyságáról és biztonságosságáról az FDA erre szakosodott tanácsa fog dönteni. Ha engedélyezik az oltóanyag használatát, akkor azzal valószínűleg 18 éven felülieket oltanak majd.

Javította ajánlatát a JetBlue, miután múlt héten a Frontier is próbált a Spirit Airlines részvényeseinek kedvében járni a fordított felmondási díj növelésével. A JetBlue a korábbi 200 millió dolláros fordított felmondási díj helyett most 350-et kínál. Ez 100 millióval több, mint a Frontier ajánlata. Emellett 164 millió dollár (részvényenként kb. másfél dollár) azonnali osztalék kifizetést is ígérnek, ha a részvényesek elfogadják az ajánlatot. A fordított felmondási díj növelése azért lehet kedvező a Spirit tulajdonosainak, mert eddig is az volt a félelmük, hogy a hatóságok nem engedélyeznék a tranzakciót, a túlzott piacszerzés miatt.

Korábbi Amazon vezető lesz a gyengélkedő Peloton új pénzügyi igazgatója. Liz Cuddington korábban az Amazon Web Service elnökhelyettese volt, június 13-án kezd a Pelotonnál.

A kínai utazásmegosztó óriáscég, a Didi részvényei több mint 24%-ot emelkedtek az amerikai tőzsdén a hétfői kereskedés során, miután a The Wall Street Journal arról számolt be, hogy a kínai hatóságok lezárják a céggel kapcsolatos vizsgálatokat. Az újság értesülése szerint a hatóságok már a jövő héten feloldják a Didi új felhasználók felvételére vonatkozó tilalmát, és újra elérhetővé teszik a vállalat mobilalkalmazását.

Tegnap az ünnepnapon 392-ről egészen 387 közelébe esett az EURHUF jegyzés, ugyanakkor ennek kb. felét korrigálta vissza hirtelen néhány perc alatt a forint. Jelenleg 390 körül mozog az árfolyam. Ma különösebb izgalom nem várható, holnap a lengyel kamatdöntés lesz meghatározó.

Az EURUSD jegyzés továbbra is 1,07 körül ingadozik a nemzetközi devizapiacokon, jelenleg éppen valamivel alatta jár. A héten a csütörtöki EKB-ülés és a publikálandó új előrejelzések, valamint a szigorítás menetének bemutatása lesz a figyelem középpontjában.

A WTI ma reggel 119,5 dollár volt a júliusi határidőre, a Brent pedig 128,3 dollár/hordó azonnali leszállításra. Az Ural jegyzése 96 dollárra nőtt. A kínai kőolaj kereslet továbbra is dinamikusan nő, a hatóságok folyamatosan oldják fel a covid járvány miatti lezárásokat, és egyre kevesebb fertőzöttről számolnak be. Emellett a Goldman Sachs elemzése is segítette a nyersolaj áremelkedését. A neves amerikai befektetési bank 135 dolláros olajárat becsül júliusra, mivel szerintük ez szükséges a globális kereslet/kínálati egyensúly beállításához. A helyzet 2023 végén normalizálódhat, a globális nyersolaj tartalékok ekkor érhetik el ismét a korábbi szinteket. A Goldman szerint jelenleg egyébként napi 400 ezer hordós hiány mutatkozik a piacon, a globális kőolaj készlet pedig 75 millió hordóval van az egyensúlyi szint alatt. A várakozások szerint az orosz olajtermelés napi 10,8 millió hordó lehet az év végén, ami meghaladja a piaci várakozást, de a masszív kínai kereslet elszívhatja ezt a többletet a piacról.

Az arany 1.841 dollár volt ma reggel. A múlt pénteki erős USA munkaerőpiaci adat megnyugtatta a részvénypiacot, hogy az Egyesült Államok gazdasági aktivitása a kamatemelési várakozások ellenére erős. Ez negatívan hatott a nemesfém árára. Ugyanakkor egyre több befektetési bank szerint nő a stagfláció kockázata, ami igencsak kedvező terep az aranynak. A Goldman Sachs vagy a Silver Bullion ezért egy éven belül elérhetőnek tartja a 2000 dolláros szintet. A Fed viszont várhatóan tovább emeli a kamatokat, a 10 éves dollár hozam 3% felett van, a világban lévő hozamok pedig 2011 óta az eddigi legmagasabb szintre jutottak. Ez némileg fékezheti az arany iránti keresletet.