Két évvel ezelőtt kitört covid járvány gyökeres változást hozott az életünkbe. A turizmusban vendéglátásban és sok más szolgáltatási szektorban súlyos károk keletkeztek. Az alkalmazottak ahol csak lehetett, áttértek az otthoni munkára. A gazdasági visszaesést a jegybankok hatalmas összegű eszközvásárlásokkal igyekeztek mérsékelni.
A kormányok egyes országokban közvetlen pénz transzfereket juttattak a lakosságnak. A pandémia lassacskán endémiává alakult. Az óriási stimulusoknak köszönhetően az országok gazdasága azonban sokkal gyorsabban talpra állt, mint amire számítani lehetett, a kereslet pedig gyorsan élénkülni kezdett. A stimulusok és a kereslet gyors felfutásának mellékhatásaként, nem kívánatos vendégként megjelent az infláció. A jegybankok kezdetben átmenetinek tekintették a jelenséget, de egyre inkább úgy néz ki, hogy a kellemetlen vendégünk beköltözött az otthonunkba.
A fentieken túl, az inflációt súlyos, szektorokon átívelő munkaerőhiány is fűti. Az Egyesült Államok azt mutatják, hogy nagyjából 5-6 millió ember elhagyta a munkaerő piacot, pedig képzettek és jól fizető állásuk lehetne. Nagyon úgy fest, hogy az Egyesült Államokban és Európa néhány fejlett országában egy társadalmi változásnak lehetünk szemtanúi: bizonyos rétegek elfordulnak a munka világától és az anyagi javak hajhászásától. Persze ezeknek az embereknek egy jó része valószínűleg előbb utóbb megjelenik majd a munkaerőpiacon.
De mi a helyzet akkor, ha valaki úgy dönt, végleg maga mögött szeretné hagyni a munka világát és inkább az utazásnak, vagy az önmegvalósításnak szeretne inkább élni, vagyis nyugdíjba szeretne vonulni?
Ha korai nyugdíjazás rögös útján szeretnénk elindulni, akkor a legfontosabb kérdés az az, hogy mekkora összeget kell ehhez félretennünk. A válasz egyénkénket eltérő, nagyban függ az aktuális jövedelmünktől, valamint attól, hogy milyen életszínvonalon szeretnénk élni a jövőben. Azonban van néhány ökölszabály, ami mindenképpen irányt tud nekünk mutatni.
A legtöbb, témával foglalkozó tanulmány egyetért abban, hogy a nyugdíjas jövedelmünknek az utolsó aktív munkával töltött éveink jövedelmének legalább a 80%-át el kell, hogy érje. Például ha valaki egy év alatt 5 millió forintot keresett a munkahelyén, akkor 4 millió forintot kell tudnia kivenni a befektetéseiből évente.
A második fontos kitétel a 4%-os szabály. E szabály szerint, a szükséges éves költségvetésünket el kell osztani 4%-kal, vagyis a fenti példával számolva 4 millió Ft/0,04=100millió Ft-ra van szükségünk ahhoz, hogy az anyagi biztonság tudatával nyugdíjba vonulhassunk. Más szóval, 25 évre elegendő befektetéssel kell rendelkezzük, hogy nyugodtan, hátra dőlve, a már jól megszokott életszínvonalunkat fenntartva, tovább folytassuk az életünket. Ez az egyszerű képlet azt a felhasználási stratégiát feltételezi, hogy minden évben a 4%-át használjuk fel az összes megtakarításunknak, majd ezt az összeget minden évben az infláció mértékével növeljük. A befektetett megtakarításunknak pedig átlagosan évi 5%-os infláció feletti hozammal tudjuk befektetni.
Ezeket a sorokat olvasva talán sokan lehetetlennek érzik azt, hogy képesek lennének 25 évre elegendő megtakarítást felhalmozni belátható időn belül. Valóban, ma Magyarországon átlagbérből ez nagyon nehéz, vagy akár lehetetlen feladat. Azonban csak azért teljesen lemondani a nyugdíjcélú takarékoskodásról, mert úgy érezzük, nem tudunk eleget félretenni az önbecsapás. Márpedig Magyarországon a felnőtt lakosság 79% -nak (Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közvélemény-kutatási adatai szerint) sajnos nincsen dedikált nyugdíjcélú megtakarítása. Valószínűleg ennél persze többen tesznek félre a nyugdíjas éveikre, de valamiért nem nyugdíjcélú megtakarítást használnak, és ezzel lemondhatnak az adójóváírás adta lehetőségről.
A kiábrándító öngondoskodási hajlandóság – mellyel sereghajtók vagyunk az Európai Unión belül - ellenére arról a problémáról, hogy a nyugdíjrendszerünk nem fenntartható, szinte mindenki hallott. És valóban, vélhetően a jövőben, drasztikus változtatásokra lesz szükség: nyugdíj korhatár emelésre, a nyugdíj összegének csökkentésére, nyugdíjjárulékok emelésére.
A következő cikkekben foglalkozunk azzal, miért nem fenntartható a nyugdíjrendszer. Ha tudunk a nyugdíjproblémáról, miért nem teszünk félre nyugdíjas éveinkre. Kifejtjük azt is, hogy milyen nyugdíjcélú megtakarítások léteznek és ezeknek milyen előnyei, hátrányai vannak.
Kíváncsi, mekkora összeget tud félretenni nyugdíjas éveire? Az alábbi linken talál egy remek kalkulátort, valamit további hasznos információkat az Erste Future Programról, amely a rendszeres nyugdíjcélú megtakarítások egyik leghatékonyabb formája. Kattintson, és ismerje meg az Erste Future Befektetési Programot.
Forrás:
Early retirement - effect on your pension | nidirect
How to Retire Early (investopedia.com)
Index - Gazdaság - Kevés magyarnak van nyugdíjcélú megtakarítása
Nagyon kevesen tesznek félre nyugdíjas éveikre (novekedes.hu)
Bár társaságunknál többféle kockázatú befektetési csomag választható, felhívjuk figyelmedet, hogy kockázatmentes befektetés nem létezik. A politikai, gazdasági-és szabályozási környezetből eredő és a kamatszint változások miatti kockázatokat; a működésből, hitelezésből, értékelésből, tőkeveszteségből, likviditásból, devizaárfolyamok változásából eredő kockázatokat, valamint az egy jegyre jutó eszközérték ismeretlenségének kockázatát vedd figyelembe befektetési döntésed meghozatala előtt.
A fenti információk nem teljes körűek és a változtatás jogát az Erste Befektetési Zrt. fenntartja. A jelen oldal tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak. A leírtak célja kizárólag általános információk megismertetése a befektetőkkel. A Termékeinkkel kapcsolatos további információkat Üzletszabályzatunk is tartalmazza, amely elérhető az Erste Befektetési Zrt. honlapján (www.ersteinvestment.hu). Az Erste Future Junior Befektetési Programmal kapcsolatos további információkat a www.erstefuture.hu weboldalon, az Erste Befektetési Zrt. Üzletszabályzatában (Erste Future Befektetési Program kiskorú Ügyfelek részére) és az Erste Bank fiókjaiban talál.
Kérjük, hogy amennyiben megfontolt befektetési döntése meghozatala érdekében az adott termékfajtával kapcsolatosan a fentieken túlmenően további tájékoztatásra van szüksége, szíveskedjen társaságunk munkatársait felkeresni, akik készséggel állnak rendelkezésére.
Kérjük továbbá, hogy befektetési döntése meghozatala előtt alaposan mérlegelje befektetése tárgyát, kockázatát, díjait, a számlavezetéshez kapcsolódó díjakat, költségeket és a befektetésekből származó esetleges károkat. Az Erste Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyének száma: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002, tőzsdetagsággal a Budapesti Értéktőzsdén rendelkezik.
Felhívjuk a figyelmét arra is, hogy Társaságunknál a fentieken túl számos befektetési alap elérhető, melyek listája megtalálható az alábbi weboldalon. A Kiemelt Befektetői Információk menüpont alatt elérhető dokumentum tartalmazza az egyes alapok bemutatását, melynek segítségével az egyes alapok kondíciói könnyedén összehasonlíthatóak: https://www.erstemarket.hu/befektetesi_alapok. Felhívjuk figyelmét, hogy a befektetési alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra! A fenti befektetési csomagokban szereplő terméktípusról részletes tájékoztatás – mely tartalmazza az adott termékekben rejlő kockázatokat is – a weboldalunkon található Általános Terméktájékoztató anyagban érthető el: ersteinvestment.hu/hu/befektetesi_jegyek.html
Címlapkép: GettyImages
