Módosult az új szankciós csomag Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap este váratlanul Magyarországra utazott, hogy Orvbán Viktorral személyesen tárgyaljon az Oroszország elleni olaj szankciókról. A...
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap este váratlanul Magyarországra utazott, hogy Orvbán Viktorral személyesen tárgyaljon az Oroszország elleni olaj szankciókról. A nyilatkozatok alapján csak apró előrelépések történtek, de továbbra is távol állnak egymástól a nézőpontok.
Némileg puhult a 6. orosz szankciós csomag. A készülő szankciós csomagból kikerült az a pont, hogy az európai hajózási cégek harmadik országba se szállíthassanak orosz olajat. Úgy tudni, főleg a görög hajózási cégek nyomására tett kivételt az EU, mivel a szabályozás erőteljesen negatívan érintette volna a görög tankerhajókat.
Az EU vizsgálja annak lehetőségét, hogy közös kötvénykibocsátásból finanszírozza Ukrajna újjáépítését. A javaslatról szóló vita május 18-án kezdődik. Alternatív javaslatként a hitelgaranciák nyújtásának lehetősége is felmerült.
A német ZEW index várhatóan további hangulatromlást mutathat az ukrán háború és az emelkedő energiaárak negatív hatása miatt.
A román jegybank ma várhatóan 50 bázisponttal 3,5%-ra emeli az alapkamatot, de az elemzők nagyon megosztottak, többen várnak 100 bázispontos kamatemelést is.
Az egyre csak romló piaci likviditásról számolt be a Federal Reserve a félévenként kiadott Pénzügyi Stabilitás Jelentésében. A központi bank szerint a „hirtelen likviditás esésnek” az átlagosnál nagyobb kockázata van a jelenlegi háborús helyzet, az infláció és a növekvő kamatkörnyezet következtében, míg a nyersanyag piacon „jelentős zavar” látható. Lael Brainard, a Fed elnökhelyettese megjegyezte, hogy a háború gyors és nagy árnövekedést és jelentős ’margin call’-okat okozott, és elképzelhetőnek tartja, hogy a nagy pénzügyi intézetek kockázatnak lehetnek kitéve.
Mindeközben a JPMorgan elemzője, Marko Kolanovic szerint a központi bankok elérték a szigorító hangulatuk csúcsát és továbbra is bika a hozzáállásuk a piachoz. Kolanovic többször hangoztatott „buy the dip” szemlélete egyelőre nem volt túl sikeres az idei évben. A kijelentés időzítése érdekes, hiszen az S&P 500 index 3,2%-ot esett a tegnapi kereskedés folyamán, a nagy piaci bizonytalanság következtében.
A demokraták egy 40 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt segélytervezetet raktak össze, amiről a héten szeretnének szavazni. Joe Biden korábban egy 33 milliárd dolláros tervezetet akart elfogadtatni a kongresszussal, azonban ezt most a pártja kibővítené.
A japán kötvénypiac likviditása a 2017-ben látott szintre romlott, mióta a Bank of Japan kijelentette, hogy bármikor kész korlátlan mennyiségű 10 éves államkötvényt vásárolni fix, 0,25%-os kamattal. Bár ezzel egyelőre sikerült a japán irányadó hozamokat a nullához közel tartani, a lépés visszavetette a piaci aktivitást. Miután a japán államkötvények csaknem felét felvásárolták, fennáll a veszélye, hogy elfogynak ez eladók, és a jegybank nem tudja folytatni a kötvényvásárlást a kamatok alacsonyan tartása érdekében.
A japán háztartások kiadásai márciusban 4,1%-kal emelkedtek havi szinten, ami három hónap óta az első növekedés a Covid miatti lezárások feloldásával. Legnagyobb mértékben a közlekedésre, a kommunikációra és a ruházati cikkekre fordított költés nőtt.
Dél-Korea nyolcadik megválasztott elnökeként hivatalba lépett Yoon Suk Yeol, miután márciusban megnyerte az ország eddigi legszorosabb eredményt hozó elnökválasztását. Yoon a magánszektor nagyobb mértékű növekedéset, az atomenergia-ipar megerősítését szorgalmazta, és keményebben lépne fel Kínával és Észak-Koreával szemben is.
Határozott pluszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
