Elszálló infláció és elszálló hozamok

Ma az Egyesült Államokban is inflációs adatot láthatunk majd, ami az előzetes várakozások szerint 40 éve nem látott értékre, 8,4 százalékra gyorsulhatott márciusban. Ebben szerepet játszanak a kínai lezárások, az orosz-ukrán háború is, na meg nyilván a keresleti nyomás a járvány után, s az ellátási láncok továbbra is fennálló is problémái. Mindez annak ellenére, hogy még mindig nem annyira egyértelmű, hogy vége van, hiszen Philadelphiában újra kötelező lesz a maszkviselés a belső terekben. Mindenesetre a májusi 50 bázispontos kamatemelést már a galamblelkű monetáris tanácstagok is támogatják, s a galambok 2,25-3, a héják pedig 3-3,25 százalékos alapkamatot várnak év végére. Nyilván valahol e között a két tartomány között alakulhat ki az érték, legalábbis a jelenlegi tudásunk szerint. Nagy valószínűséggel eléggé adat-vezérelt lesz ez a várakozás. Európát sem kíméli az infláció, hiszen a cseheknél 12,7 százalék lett márciusban. Mindezek fényében a márciusban még 1,8-1,9 százalékos hozammal rendelkező amerikai 10 éves állampapírok mostanra már 2,8 százalékos szint fölé emelkedtek, miközben Európában a benchmark-nak tekinthető német 10 éves hozam a 0 körüli szintről 0,8 százalék fölé ment. Ez pedig – mint alternatíva költség – csökkenti a részvények értékét, ha a cégek profitvárakozásai nem emelkednek legalább hasonló mértékben.

A piac most éppen ezekre a fejleményekre figyel, természetesen az orosz-ukrán háború és a kínai lassulás mellett. Így a DAX jelentős, 1,8 százalékos csökkenést mutat a kereskedés elején, miközben a BUX meglepően jól tartja magát. Persze ebben az is szerepet játszik, hogy a magyar piac az elmúlt időszakban alulteljesítő volt.

A tegnapi európai csökkenésben kivételt jelentett a francia CAC40, mely a francia elnökválasztás első körös eredményére minimálisan emelkedni tudott. Az Euro Stoxx 50 0,5%-ot, a DAX 0,6%-ot, a FTSE100 0,7%-ot csökkent tegnap. A pénzügyi szektor és a kommunikációs szektor enyhén emelkedett, míg az IT jelentős esést szenvedett el.

Amerikában is csökkentek a részvényindexek. A Dow 1,2%-ot, az S&P 1,7%-ot, a Nasdaq 2,2%-ot esett. A tengerentúlon az összes szektor esett, legnagyobb mértékben az IT és az energetika.

Ázsiában vegyes volt a kép. A Nikkei 1,7%-ot esett, míg a Hang Seng 0,6%-ot, a CSI300 pedig 1,1%-ot emelkedett.

Mindkét vállalat ma tartja éves rendes közgyűlését, azonban a befektetők elsősorban az MTel eseményére figyelhetnek. Az egyik meghatározó kisebbségi részvényes ugyanis több napirendi pontra is javaslatot tett, ami a magasabb osztalékfizetést és hatékonyabb menedzsment ösztönzést szolgálna. Mivel azonban a Deutsch Telekomnak 60%-os tulajdona van, így valószínűleg az igazgatóság előterjesztéseit fogják jóváhagyni a kisebbségi részvényesével szemben.

Az OTP 2-3 hónapnyi halasztást kért Üzbegisztántól az Ipoteka Bank megvásárlása kapcsán. A szerződés már aláírásra kész volt, amikor kitört az ukrán háború, mondta el Csányi Sándor a Bloombergnek. Véleményünk: Az elemzők többsége nem számolt ezzel az akvizícióval, és általában a befektetők nem annyira elégedettek a keleti terjeszkedéssel. A háború kezdete óta egyértelmű volt, hogy ezt a fajta bővítést valószínűleg törlik vagy befagyasztják, így a hírnek nem kéne hatással lennie a részvény értékére.

12,75 milliárd dollár értékben bocsátott ki kötvényeket az Amazon. A kötvényeket hét különböző formában bocsátották ki, melyek közül a leghosszabb lejáratú, 40 éves kötvény az állampapírok felett 130 bázispontos prémiumot kínál. Még nem egyértelmű, hogy mi lehet a vállalat célja a szerzett forrással, melyből akár finanszírozhatja más kötelezettségeit, részvényt vásárolhat vissza, vagy további felvásárlásokat hajthat végre.

Tegnap délután a vártnál kedvezőbb előzetes negyedéves eredményről számolt be a BASF. Az első negyedéves árbevétel a várt 22 milliárd euró helyett 23,1 milliárd euró lett, míg korrigált EBIT eredmény 2,82 milliárd euró volt, szemben a várt 2,46 milliárd euróval. Az üzemi eredményt elsősorban a vegyipari termékek magas értékesítési ára támogatta. Ennek ellenére az adózott eredmény elmaradt a várakozásoktól, a Wintershall-nál végrehajtott egyszeri leírások miatt. Az 1,1 milliárd eurós egyszeri leírás az Északi Áramlat 2-höz kapcsolódik.

Gyorsított könyvépítés keretében 72,5 millió darab Commerzbank részvényt értékesítettek tegnap piaczárást követően 6,55 eurós árfolyamon. A tranzakcióban szereplő ár 6,4%-kal volt a tegnapi záróár alatt, ami elég komoly diszkontot jelent. Az értékesített mennyiség ugyanis mintegy 12 napnyi átlagos forgalomnak felel meg.

Gyorsított könyvépítést tartottak tegnap a Deutsche Banknál is. Ennek keretében 116 millió darab részvényt értékesítettek. A részvényeket 7,9%-os diszkonton, 10,98 eurós áron hirdették meg. A felajánlott mennyiség itt is 12-13 napnyi átlagos forgalomnak felelt meg.

Az eladót egyik esetben sem nevezték meg, de mindössze 1-2 tulajdonosnak van ekkora részvénypakettje.

Korábban arra lehetett számítani, hogy mostanra már némi javulás lesz látható az autóiparban a chiphiányt illetően. Azonban a BMW és a Volkswagen vezetői is ennek ellenkezőjéről nyilatkoztak. A BMW vezérigazgatója szerint legkorábban jövőre várható javulás, míg a Volkswagen pénzügyi igazgatója szerint 2024-re fog normalizálódni a helyzet, bár jövőre már ő is némi javulásra számít.

Tegnap a nap nagy részében a 380-as lélektani szint alatt kereskedtek az EURHUF-val, a nap végén 378,5-ön állt a kurzus. Ma reggel kisebb gyengüléssel nyitott a forint. A nemzetközi hangulat továbbra sem túl kedvező: a dollár erősödése hagyományosan nem kedvez a feltörekvő piacoknak, így a forintnak sem.

A nemzetközi devizapiacon a tegnapi hajszálnyi euróerősödést követően most megint inkább a dollárnak áll a zászló: a nyitásban 0,2%-os pluszban áll a „zöldhasú”. Ma a piac az USA-beli inflációs adatokra fókuszál, ami tovább erősítheti a kamatemelési várakozásokat. Az EKB csütörtöki kamatdöntő ülése várhatóan nem hoz változást a monetáris politikában, az azonban érdekes lehet, hogy a jegybank szükségesnek látja-e kommentálni az európai kötvényhozamok elmúlt napokban látott jelentős emelkedését.

A WTI 97,2, a Brent 101,5, az Ural pedig 69,5 dollár volt ma reggel a piacon. A nyersolaj tegnap 4%-ot esett, ma viszont látványosan emelkedni kezdett, miután a kínai hatóságok enyhítettek Sanghaj egyes részeiben a karantén szabályokon. A kínai lépések negatívan hathatnak az ország olajkeresletére, mivel a zéró Covid stratégia miatt nagy területeket zárhatnak le a hatóságok. A hírek szerint az orosz kőolaj szállítás ismét nő a világban, mivel egyre több ázsiai vevőt találnak meg az oroszok, akik jelentős diszkontért átveszik a nyersanyagot. India mellett kínai vevők is keresik az Uralt, ami egyre nagyobb távolságot tesz meg, hogy vevőre találjon. Az orosz olaj legnagyobb kikötői Európában vannak, míg a piaci kereslet egyértelműen Ázsia felé terelődött.

Az arany 1.959 dollár volt ma reggel. Ma jelenik meg az USA márciusi fogyasztói inflációs adata, és a Fed részéről is várhatóak kommentárok a kamatemelési pálya alakulásával kapcsolatban. Charles Evans chicagói kormányzó szerint, aki az egyik legóvatosabb döntéshozó, meg kellene fontolni egy gyorsított kamatemelési lépést, mivel ez hatékonyabb lenne az infláció elleni harcban, mint a kamatok lassú növelése. Egy másik Fed kormányzó, Christopher Waller szerint mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük a kamatemelések drasztikus hatását a gazdasági aktivitásra. Látszik tehát, hogy a Fed-en belül is komoly vita van, hogy milyen sebességgel és mekkora mértékben húzza be a féket a jegybank. A befektetők egyre inkább árazzák, hogy jövő évben recesszió lehet az Egyesült Államokban.