Erste kommentár Miközben Európában kezdenek megnyugodni a kedélyek, addig az USA-ban éppen most kezdett el romlani. Az ok az olajembargó. Miközben német vezetéssel Európa nem akar csatlakozni az orosz olaj importjának...
Miközben Európában kezdenek megnyugodni a kedélyek, addig az USA-ban éppen most kezdett el romlani. Az ok az olajembargó. Miközben német vezetéssel Európa nem akar csatlakozni az orosz olaj importjának betiltásához, az amerikaiak egyedül is készek meglépni ezt. Ráadásul kétpárti javaslat készült, amit gyorsított eljárással fogadnak el a képviselők. Az, hogy ebből Európa kimarad, elsősorban a német kancellárnak köszönhető, aki szerint nem tudják egyik napról a másikra leállítani az orosz importot. Míg Németország olaj behozatalának 30 százaléka, azaz napi mintegy 0,5 millió hordó jön Oroszországból, addig az USA-ban másképpen néznek ki az arányok. Ott a behozatal 8 százalékát teszik ki az olajtermékek, ami 0,6 millió hordót jelent naponta Ennek egyharmada a kőolaj, a többi pedig az olajteremék. Oroszország egyébként naponta 4,6 millió hordó olajat és mintegy 2,9 millió hordó olajterméket exportál. Ha Európa és az USA együttesen vetné ki a szankciókat, akkor ennek a kivitelnek mintegy 70 százalékát érintenék a korlátozások. Az USA különben Szaúd-Arábiából már kevesebb olajterméket importál, mint Oroszországból. éppen ezért már most azt rebesgetik, hogy Joe Biden Rijádba utazik az Egyesült Államokban irányuló szaúdi olajexport fokozása céljából.
Így most az USA-ban is elkezdtek félni. Na nem az olajimport levágásától, hanem az ennek következményeként jelentkező magasabb és elnyúló inflációtól. Pedig az események tükrében visszafogták kamatemelési előrejelzéseket a befektetési házak, s már inkább csak 25 bázispontos kamatemelést prognosztizálnak márciusra, és a hétszer 25 bázispont helyett már inkább csak négyszer 25 bázispont a várakozás az év egészét tekintve. Viszont cserébe magasabb lehet az inflációs pálya, és tovább tarthat a kamatemelési ciklus. Ez pedig már az amerikai részvénypiacot sem hagyta érintetlenül.
A DAX a kezdeti lejtmenetet követően folytatja a tegnap megkezdett fordulatot. A BUX-ban is a vevők dominálnak ma délelőtt.
Ázsiában tovább esnek a részvényindexek. Japánban a Nikkei 1,7%-kal csökken, míg Kínában a Sanghaj Kompozit 1,5%-kal, a Hang Seng pedig 0,9%-kal értékelődik le.
Európa teljesítménye egyre rosszabbodik, szinte az összes részvényindex idei teljesítménye több, mint 10%-os csökkenést mutat eddig. Tegnap az Euro Stoxx 50 1,2%-os, a FTSE 100 0,4%-os, a CAC 40 1,3%-os, a DAX pedig 2%-os mínuszban zárta a napot.
Amerika szintén esett. A Dow Jones index 2,4%-kal, az S&P 500 3%-kal, a Nasdaq pedig 3,6%-kal zárt lejjebb. A határidős indexek további esést mutatnak.
A Csányi Sándorhoz köthető Sertorius alap március 4-én 180.000 darab OTP részvényt vásárolt 10.742 forintos átlagáron, március 7-én pedig további 100.000 darabot 9.767 forintos átlagáron. A Nagy György igazgatósági taghoz köthető cégek is vásároltak 170.000 darabot március 4-én.
Ma nyitás után 394 körül járt a forint az euróval szemben, ez nagyjából megegyezik a hétfő esti szinttel. A magyar deviza egy hete folyamatosan gyengül, tegnap délelőtt a lélektani 400-as szintet is megérintette az árfolyam. Innen visszafordult a jegyzés, de egyelőre csak 394 körülig jutott. A dollárral szemben is új mélypontot láttunk tegnap 370 felett, ma reggel egyelőre 363 körül jár a jegyzés, míg az angol font 475,7 forintba kerül. Ma a MNB nem kamatdöntő ülést tart, melyen jelentősen megemelhetik a jelenlegi kamatfolyosót, teret engedve ezzel a kamatemeléseknek.
A nemzetközi devizapiacon kedd reggel 1,087 körül járt az EURUSD, ami egyelőre minimális dollárgyengülést jelent a tegnaphoz képest.
A WTI 119,1, a Brent 127,4 dollár volt ma reggel a közeli, májusi határidőre. A fő mozgatóerő továbbra is az orosz olajexportot érintő szankciók. Tegnap az USA törvényhozói körvonalakban megegyeztek az orosz nyersanyag exportot sújtó amerikai embargóról. Az európai partnerek közül Németország vonakodik ezek elfogadásától, mivel rövidtávon súlyos következményekkel járnának a német gazdasági aktivitásra. Közben a hírek szerint csak az orosz fél nem támogatja az Irán elleni szankciók feloldásáról szóló vitát a bécsi tárgyalásokon. Ez valószínűleg nem fogja megakadályozni, hogy Irán visszatérjen a piacra, amit a szakértők május-júniusra tesznek, mivel a nyugati államok szerint a lényeges pontokban megegyezés született a perzsa állammal. Irán exportja jelentős enyhülést hozhat a világ olajpiacára, nem csak a napi 1-1,5 millió hordós extra termelése miatt, hanem azért is, mert az országnak a hírek szerint 50 millió hordónál több azonnal piacra dobható kőolaj tartaléka van. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok Venezuelát is próbálja környékezni, hogy bizonyos feltételek mellett enyhítene a szankciókon, és amerikai olajcégek segítenének a latin-amerikai ország olajiparának felélesztésében.
Az arany 2.018 dollár volt ma reggel. A hírek szerint a londoni piacról kitiltották az arany feldolgozással és érme kibocsátással foglalkozó orosz cégeket, így ezek a vállalatok nem tudják eladni termékeiket a világ legnagyobb aranypiacán. A már eladott érmék és rudak továbbra is forgalomképesek maradhatnak. Bár szerintünk a lépésnek inkább jelképes hatása van, a felfokozott piaci helyzetben további áremelkedést okozott. A befektetők nem látnak enyhülést az orosz-ukrán-belorusz krízisben, emiatt továbbra is keresik az aranyat. Az amerikai hosszúlejáratú kamatok nem változtak, továbbra is 1,8% körül vannak.
