Erste kommentár Az MSCI március 9-től, míg az FTSE március 7-től „dobja ki” az MSCI Emerging Markets Europe és az FTSE Emerging Europe All Cap indexekből az orosz részvényeket. Ennek következtében az OTP-nek lesz a legnagyobb...
Az MSCI március 9-től, míg az FTSE március 7-től „dobja ki” az MSCI Emerging Markets Europe és az FTSE Emerging Europe All Cap indexekből az orosz részvényeket. Ennek következtében az OTP-nek lesz a legnagyobb súlya mindkét indexben. Az OTP súlya most egyébként 4,19 százalék az FTSE indexben és 3,39 százalék az MSCI indexben. A különbség nagyrészt abból adódik, hogy az FTSE indexek esetében Lengyelország már fejlett, míg az MSCI indexek esetében még mindig feltörekvő piacnak számít. Ugyanakkor a mostani változás nagy valószínűséggel nem fog plusz vételi erőt jelenteni az indexekben, hiszen a „valós történést” fogják lemodellezni, azaz az orosz részvények súlyát nullára csökkentik, s ennek megfelelően fog megugrani az OTP részaránya az indexben. Ugyanakkor, ha valamikor a jövőben feloldják a kereskedési tilalmat az orosz részvényekre, és a befektetők úgy döntenek, hogy a külön az orosz piacra létrehozott indexből kiszállnak (azaz nem lesz az ezeket követő alapjuk), s inkább a fent említett indexeket követő alapokra fókuszálnak a megmaradt pénzből (ha lesz ilyen), az már egy plusz vételi erőt jelenthet az OTP részvényekben. Azaz hosszabb távon pozitív lehet ez a változás az OTP-re nézve.
Amúgy az OTP tegnap 60 milliárd forint fölötti rekord forgalmat produkált, miközben egy ún. doji gyertyát hozott létre. Ez már önmagában is fordulós jelzés szokott lenni. Ugyanakkor ha néhány nap múlva jönne egy follow-through (nagy forgalmú emelkedő nap), akkor megerősítené a valószínűleg kialakuló emelkedő trendet az elmúlt napok eladási hullámát követően, aminek a részvénytulajdonosok örülhetnének. Persze ez a jelenlegi volatilis és jelentős forgalmú napokat produkáló környezetben abszolút nem biztos, hogy be fog következni, azaz nem biztos, hogy ilyen egyszerű lesz lekereskedni a megjelent fordulót.
A DAX ma is gyengélkedik, pedig a technikai formáció alapján emelkednie kellene. Már jó ideje a 13.800 pont környéki ellenállás szint körül „ólálkodik”. Ennek ellenére hiszünk benne, hogy innen előbb vagy utóbb elrugaszkodik fölfelé, amit nyilván egy orosz-ukrán megállapodás is segíthetne. Ma már egy kicsit reményteljesebb előjelekkel kezdődhetnek a tárgyalások a két fél között. Ugyanis az oroszok a gazdasági szankciók és az erős ukrán ellenállás hatására, mintha egy kicsit engedékenyebb hangnemet ütnének meg. Gondolunk itt arra, hogy a fegyverszünetről is hajlandók tárgyalni.
Ázsiában emelkednek a részvényindexek. Japánban a Nikkei 225 0,7%-os pluszban van, míg Kínában a Sanghaj Kompozit index 0,1%-kal, a Hang Seng pedig 0,5%-kal emelkedik.
Európa jól teljesített tegnap, hiszen az Euro Stoxx 50 1,5%-kal, míg a FTSE 100 1,4%-kal zárta magasabban a napot. A CAC 40 1,6%-kal, illetve a DAX pedig 1,7%-kal lett értékesebb.
Amerikában is emelkedtek az indexek. A Dow Jones 1,8%-os, az S&P 500 1,9%-os, a Nasdaq pedig 1,6%-os pluszban zárt. A határidős indexek vegyes képet mutatnak.
Az OTP holnap tőzsdenyitás előtt teszi közzé negyedik negyedéves eredményét.
A Waberer’s tegnap jelentette be, hogy Wáberer György beleegyezett, hogy a cég 99 évig megtarthassa a Waberer név használati jogát. Wáberer György tulajdonjogának jövőbeli változása a társaságban nincs hatással a jelen megállapodásra. Emellett a Waberer’s öt évig tartó pert nyert Romániában az adóhatóság ellen, és 3,1 millió román lejt (624 ezer eurót), vagy részvényenként 12 forintot kap vissza.
A BASF leányvállalata, a Wintershall bejelentette, hogy 1 milliárd eurós leírást hajt végre, miután az Északi Áramlat 2 meghiúsult, és elkezdődött a projektcég felszámolása is.
A várt 5,5 milliárd eurónál magasabb, 5,8 milliárd eurós árbevételt ért el a negyedik negyedévben a Lufthansa. Ennek ellenére a korrigált EBITDA 271 millió eurós veszteséget mutatott, ami némileg nagyobb mínusz, mint a várt 212 milliós veszteség. Az idei évre vonatkozóan nem adtak előrejelzést, de jelentős felpattanást várnak az utasok számában, ugyanakkor az Ukrajnában zajló háború jelentős bizonytalanságot okoz.
Ma reggel 380-nál is járt a forint az euró ellenében. Az MNB a múlt hetinél 75 bázisponttal magasabban, 5,35%-on hirdette meg egyhetes betéti tenderét, ami egyben az irányadó kamatot is jelenti. Ez jóval szigorúbb lépés, mint a várt 40-50 bázispontos emelés. A lépésre valamelyest erősödött a magyar fizetőeszköz, és most 378,5 körül kereskedik. Egyelőre nagy kilengések jellemzik a forint piacát, vagyis viszonylag hamar ugyanígy (ahogy a többi régiós deviza is) újra gyengülésbe fordulhat. A dollárral szemben most 340,87-nél járunk, míg az angol font 457 forintba kerül.
A dollár is erősödik tovább az euróval szemben, ami szintén nem a forint korrekció irányába mutat. Ismét 1,11 alatt jár az euró-dollár jegyzés, ez 0,3%-kal alacsonyabb a tegnap estinél.
A WTI 111,4, a Brent típusú kőolaj pedig 118,1 dollár volt ma reggel a piacokon. A tegnapi nap tovább erősítette a félelmeket, hogy kiterjedt ellátási problémák lesznek az orosz olajszállítások hiánya miatt. Az orosz kőolajat nem akarják venni a nemzetközi befektetők, mivel a hajózási cégek biztosítása nem terjed ki a háborús eseményekre. Az Ural közel 14-16 dollárral olcsóbb jelenleg, mint a Brent típusú kőolaj. Az szibériai termelőcég, a Surgutneftegaz tegnap háromszori próbálkozás után sem tudott eladni egy szállítmány nyersolajat, ami mutatja, hogy mennyire nagy a probléma. Az amerikai nyersolaj készlet 2,6 millió hordóval csökkent a múlt héten, ami erősítette a trendet. Oroszország a világ egyik legnagyobb olaj exportőre, napi 5 millió hordó nyersolajat és 3 millió hordó kőolajterméket ad el a világpiacon.
Az arany 1.929 dollár volt ma reggel. Jerome Powell 25 bázispontos kamatemelést támogat a soron következő Fed ülésen, annak ellenére, hogy a háborús kockázat megnőtt. Az ukrán-orosz konfliktus jelentős mértékben növeli az infláció kockázatát, és a gazdasági aktivitás lassulásának a veszélye is megnőtt. Emiatt jelentős vita alakult ki a Fed-en belül, hogy a mostani helyzetben mi lenne a megfelelő lépés a jegybank részéről. A St Louis-i kormányzó, James Bullard például a kamatemelés elhalasztását és neutrális Fed politikát kért a többi vezetőtől. A geopolitikai feszültségek növekedése az arany felé tereli a befektetőket, ugyanakkor nő az esélye, hogy 2023-ban recesszió lesz a világban.
