Mit sem érnek a szankciók?

Sokan mondják, hogy nem ér semmit, amit a „nyugati szövetségesek” szankciók címszó alatt csinálnak. Ezzel nem igazán értünk egyet. A 2014 után bevezetett szankcióknak is megvolt a hatása az orosz gazdaságra, hiszen azóta sem tudott igazán magához térni. Míg 2013-2014-ben 2000 milliárd dollár fölött volt az orosz GDP, addig 2015-re ez 1364 milliárd dollárra csökkent, s azóta sem tudott 1700 milliárd dollár fölé emelkedni. Persze erre mondhatjuk azt, hogy azért, mert 2015-re nagyot csökkent az olaj ára. S ebben van is igazság, de azt látni kell, hogy az olaj és gáz exportból 80 dolláros olajár és 20 euró körüli földgáz ár mellett is „csak” mintegy 300 milliárd dollár bevétele származik az országnak. S ez még nem a hozzáadott érték! Viszont nyilván van ennek a bevételnek valamiféle multiplikátor hatása a gazdaságra nézve. Ráadásul az 1000 milliárd dollár banki vagyon befagyasztása az USA részéről, azonnal és nagy fájdalmat okoz, hiszen ez az összeg jóval több, mint például a 600 milliárd dolláros tartalék, vagy másképpen: ez több, mint az éves GDP fele. Hosszabb távú hatás jelentkezik például a „sate of the art” chipek értékesítésének tilalmával, ami a technológiai fejlődésben hátráltatja Oroszországot, vagy éppen az olajipari eszközök tilalmával, ami az olajipari fejlesztéseket lehetetleníti el. Így az elmaradó beruházások miatt a kitermelt olaj költsége jelentősen növekedhet hosszabb távon.

Annak pedig kifejezetten örülünk, hogy a szankciók nem érintik közvetlenül a külföldi vállalatokat. Ugyanakkor a gazdaság várható lanyhulása miatt számolni kell a negatív hatások megjelenésével a külföldi vállatok esetén is, elsősorban Oroszországban, de pl. az EU-ban is.

Tegnap nagyot emelkedett Amerika, és a korábbi letörés határára tért vissza. Innen tovább kellene emelkednie ahhoz, hogy fordulatról beszélhessünk. A DAX emelkedéssel kezdett, de egyelőre bizonytalan a fordulat tekintetében. Míg a BUX a tegnapi, szerintünk, indokoltalanul nagy esést követően ma jelentős emelkedést mutat.

Ázsiában vegyesen teljesítenek az indexek. Japánban a Nikkei 225 közel 2%-ot emelkedik, míg Kínában a Sanghaj Kompozit index 0,4%-kal értékelődik fel. A Hang Seng index 0,5%-kal pluszban van.

Az európai tőzsdék hónapok óta nem látott veszteségeket szenvedtek el tegnap. Az Euro Stoxx 50 3,6%-kal, a FTSE 100 3,9%-kal, a CAC 40 3,8%-kal, a német pedig DAX 4%-kal értékelődött le, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Ugyan az USA-ban is nagyobb mínusszal indították a napot a részvényindexek, estére azonban pluszba fordultak. A Dow Jones index 0,3%-os emelkedést produkált, az S&P 500 1,5%-kal értékelődött fel, a Nasdaq pedig 3,4%-kal zárt magasabban. A határidős részvényindexek kisebb csökkenést mutatnak.

A Richter hétfőn piacnyitás előtt teszi közzé negyedik negyedéves eredményét.

Az Autodesk zárást követően tette közzé negyedik negyedéves számait. A cég teljesítménye felülmúlta a várakozásokat. Az 1,21 milliárd dolláros bevétel éves alapon 17%-ot emelkedett, és megegyezett az 1,2 milliárd dolláros várakozással. Az 1,50 dolláros egy részvényre jutó eredmény azonban jobb lett, mint a piac által várt 1,44 dollár. A cég első negyedévre vonatkozó bevétel és EPS várakozásai azonban elmaradnak az elemzői konszenzustól. Ugyanígy, a teljes éves menedzsment várakozás is elmaradhat a Wall Street várakozásaitól. Zárást követően 1,6%-kal csökkent a részvényárfolyam.

Biztonsági okokból csökkentette ukrajnai termelését az ArcelorMittal. A mélyművelésű bányákat leállították, a termelést pedig a technikai minimumra csökkentették.

A BASF negyedik negyedéves korrigált EBITDA eredménye 2,18 milliárd euró lett, a várt 2,37 milliárd euróval szemben. Az árbevétel 19,8 milliárd euró volt, bőben felülmúlva a 18,7 milliárd eurós várakozást. A 2022-es évre 6,6-7,2 milliárd euró közötti EBITDA-t várnak, míg a konszenzus ennek a közepénél magasabb, 7 milliárd euró. A menedzsment 74-77 milliárd eurós árbevételi célja szintén elmarad a 76,4 milliárd eurós piaci várakozástól.

Az orosz támadás okozta piaci zuhanásnak már a forint sem tudott ellenállni. Tegnap 372-nél is járt a magyar deviza az euróval szemben, végül 367-368 körül stabilizálódni látszik.

Az amerikai deviza az egyértelmű menedék háborús időszakban. Ma reggel 1,119 körül jár az euró-dollár. A most látott szint alatt közel két éve nem járt a legfontosabb devizapár.

A két olajtípus, a Brent és a WTI is gyengült ma reggel. A Brent 98,2, a WTI 93,3 dollár volt a májusi határidőre, miközben mindkét olajféleség 100 dollár felett is járt tegnap. Úgy tűnik, hogy az új amerikai és európai ellenlépések nem fenyegetik az orosz energia export SWIFT rendszerben történő elszámolását, mivel ez ellen hevesen tiltakoztak az európai államok. Ezt azt jelenti, hogy továbbra is lehet vásárolni az orosz energiahordozókat és nyersanyagokat, és pénzügyileg el lehet számolni az orosz cégekkel ezeket a tranzakciókat. Ezzel együtt tegnap az Ural típusú orosz kőolaj diszkontja elérte a 11 dollárt hordónként, mivel a piaci szereplők nem mertek venni ezekből a termékből a várható nyugati szankciók miatt. Még a kínaiak olajcégek is inkább kivártak. A piacon egyre több a találgatás, hogy a jövőben az oroszok kénytelenek lesznek Ázsiában piacot találni erre a kőolajra, mivel az európai és amerikai vevők politikai okokból nem fogják az Uralt vásárolni.

Az arany 1.915 dollár volt ma reggel, de tegnap az orosz támadás okozta sokkban egészen 1.970 dollárig nőtt a kurzus. A nemesfém gyengülése részben annak tudható be, hogy az amerikai részvénypiacok jól szerepeltek, a befektetők pedig ismét a kockázatos eszközöket vásárolták. A Fed az európai háborús helyzet ellenére kitart a márciusi kamatemelés mellett. A 10 éves hozam 1,96%-ig emelkedett ma reggel. Az aranyra továbbra is ez a két tényező – a globális kamatok alakulása és a geopolitikai helyzet – hat leginkább.