Erste kommentár Ma hajnalban megindultak az orosz csapatok Ukrajna elfoglalására. Igaz, azt mondják, hogy csak Ukrajna hadiképességét akarják megszüntetni, de valószínűleg egy oroszbarát kormány hatalomra juttatása...
Ma hajnalban megindultak az orosz csapatok Ukrajna elfoglalására. Igaz, azt mondják, hogy csak Ukrajna hadiképességét akarják megszüntetni, de valószínűleg egy oroszbarát kormány hatalomra juttatása a cél. Más országokat nagy valószínűséggel nem fognak megtámadni, ehhez jelen pillanatban nincs is elég szövetségesük. S elvileg nem is ez a céljuk, hanem az, hogy Ukrajna soha ne legyen a NATO tagja. Ez pedig egy Moszkvából irányított ukrán kormány esetén megoldottnak tekinthető. Azt gondoljuk, hogy a NATO sem fog beavatkozni, tehát most nagy valószínűséggel a szankciók jönnek, amik Oroszország teljes elszigetelését célozzák. Aztán pedig patthelyzet jó darabig, hasonlóan, mint a Krím elfoglalásakor. A szankciók valószínűleg nem fognak kiterjedni az olaj- és gáz, illetve pl. a gyógyszer kereskedelemre. Ugyanakkor további bankokat, cégeket, stb. vághatnak le a világgazdaság vérkeringéséről, és akár egész Oroszországot is elszigetelhetik, pl. a SWIFT rendszerről való levágással, ami viszont megnehezítené az olaj- és gázkereskedelmet is.
A magyar cégek közül elsősorban az OTP és a Richter érintett. Már többször elmondtuk, hogy az OTP eredményének 14 százaléka jön Ukrajnából és Oroszországból. Ez sérülhet, de valószínűleg nem örökre. A részvény pedig mostanra már több mint 20 százalékot esett. A Richter esetében kb. 20 milliárd rubel árbevétel érintett évente, de nagy valószínűséggel „csak” a rubel/forint árfolyamon keresztül. Az árfolyam jelenleg mintegy 30 fillérrel van lejjebb, mint a tavalyi átlag, ami 6 milliárd forinttal kisebb bevételt jelent, s gyakorlatilag az éves profit 6 százalékát jelenti, ha így marad. Ukrajnából a cég teljes bevételének 4 százaléka származik, s ebben az esetben a bevételek visszaesésével kell számolnunk. A profit hatás pedig még a 4 százaléknál is kisebb lehet. A fair értéke gyakorolt negatív hatás összeségében kevesebb, mint 10 százalék lehet, ha minden így marad örökre, ami egy közepesen negatív forgatókönyv. Ennél mindkét cég részvényárfolyama jóval nagyobbat esett az orosz-ukrán konfliktus hatására.
Különben Ukrajnában leállították a deviza kereskedelmet és a nemzetközi átutalásokat, és korlátozzák a naponta felvehető készpénz mennyiségét. A moszkvai tőzsdét a kezdeti felfüggesztést követően kinyitották, s azonnal jött is egy soha nem látott, 28 százalékos esés a MOEX indexben. Az RTSI index pedig a 31 százalékos zuhanásával már több mint a felét elvesztette az októberben látott értékének.
A DAX index bizonyos értelemben a reguláris kereskedés megkezdése előtt beesett a 13.800 körüli támasz szintre, de már magasabban kezdte a kereskedést. Még az is lehet, hogy innen fordulni fog, ha ténylegesen csak bábkormány jön létre Ukrajnában, s ott véget ér az agresszió. Ugyanakkor a szankciók, mint az imént is írtuk, nagy valószínűséggel már nem csak az oroszoknak fog fájni, hanem az EU-nak és az Egyesült Államoknak is. Nyilván az előbbinek jobban.
Ázsiában hatalmasat esnek a piacok, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Japánban a Nikkei 225 1,8%-kal értékelődött le, míg Kínában a Sanghaj Kompozit index 2%-os mínuszban áll. A Hang Seng index 3,3%-ot esik.
Európa nagy része mínuszban zárt tegnap. Az Euro Stoxx 50 0,3%-kal, a CAC 40 0,1%-kal csökkent. A német DAX 0,4%-os csökkenést produkált. Egyedül a FTSE 100 tudott hajszálnyit emelkedni.
Amerika tovább esett. A Dow Jones index 1,4%-kal, az S&P 500 1,8%-kal, a Nasdaq pedig 2,6%-kal értékelődött le. A határidős indexek hatalmas esést mutatnak.
A Magyar Telekom a várakozásoknak nagyjából megfelelő negyedik negyedéves eredményről számolt be tegnap délután. Az árbevétel 2,5%-kal 193,6 milliárd forintra emelkedett, elsősorban a mobiladat és a szélessávú internet növekedésének hatására. Az EBITDA 3,7%-kal 64,9 milliárdra emelkedett a költségcsökkentő intézkedéseknek is köszönhetően. Az adózott eredményt a derivatív átértékelésekből származó pénzügyi nyereség is támogatta, így 26,4%-ot növekedve 18,7 milliárd lett az adózott eredmény. Az idei évre 1-3% közötti árbevétel és 3-5% közötti EBITDAaL növekedést vár a menedzsment, stabil CAPEX és legalább 70 milliárd forintos szabad készpénzáram mellett. A tavalyi eredmény után a társaság 15 milliárd forintnyi osztalékot fizet és 14,6 milliárd forint értékben vásárol vissza saját részvényeket. A tavalyi évhez képest az osztalék mértéke változatlan, de a részvényvisszavásárlás összege 4,4 milliárddal emelkedett. Középtávú osztalékpolitikaként a 2022-2024-es eredmény után a korrigált adózott eredmény 60-80%-át tervezik részvényesi juttatásra (osztalékfizetés és sajátrészvény vásárlás) fordítani.
Az eBay tegnap piaczárást követen tette közzé negyedik negyedéves eredményét, ami megegyezett a várakozásokkal. A kilátások ugyanakkor elmaradnak a konszenzustól. A cég negyedik negyedéves bevétele 2,61 milliárd dollár lett, ami 5%-os bővülést jelent éves alapon. Az egy részvényre jutó eredmény 1,05 dollár volt, felülmúlva a 99 centes várakozást. A bruttó árumennyiség éves alapon 10%-kal, 20,7 milliárd dollárra csökkent. 2022-ben a bevétel 10,3 és 10,5 milliárd dollár között alakulhat, ami elmarad a 10,9 milliárd dolláros várakozástól, és az 1,01-1,05 dollár közötti EPS is kevesebb, mint a piac által várt 1,07 dollár. A kilátások elmaradása miatt a cég árfolyamam több, mint 7%-ot esett zárást követően.
Ma reggel tette közzé részletes 2021 negyedik negyedéves jelentését a Mercedes, miután 11-én már közöltek előzetes adatokat. A negyedéves korrigált EBIT eredmény 4,29 milliárd euró lett, ami minimálisan meghaladta a 4,27 milliárdos várakozást. A 43,4 milliárdos bevétel meghaladta a 39 milliárdos várakozást. A negyedéves EPS mindössze 2,17 euró lett, a várt 3,02 helyett. A teljes évet tekintve 14 milliárd eurós korrigált EBIT eredményt ért el a cég, amit további 9-10 milliárdos egyszeri tétel is javít a kamion üzletág kiváláshoz kapcsolódóan, jelentősen meghaladva a 18 milliárdos elemzői konszenzust. A 2021-es marzs 12,7% lett, ami magasabb, mint a prognosztizált 10-12%. A tavalyi 1,35 eurós részvényenkénti osztalék után idén 5 eurót javasolnak kifizetni, azonban az eredményvárakozásokkal kapcsolatban hűtötték a hangulatot, az ellátáslánc problémákra és a növekvő nyersanyag árakra hivatkozva.
Az SAP részvényenként 2,45 euró osztalék kifizetését javasolja, ami 32%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei javaslat tartalmaz egy 0,5 eurós rendkívüli osztalékot is. A várakozásokat a rendkívüli osztalék mértékével haladja meg a javaslat.
B2-ről Caa1-re rontotta a Shimao Group besorolását a Moody’s, ezzel újabb kínai ingatlanfejlesztőt minősítve le. A Shimao a gondokkal küzdő ingatlanfejlesztői szektor egyik legstabilabbnak vélt szereplője volt eddig, azonban januárban őket is elérte a szektort sújtó likviditás válság, és 101 millió dollárnyi tartozás kiegyenlítésével maradtak el. A lépéssel a Moody’s további likviditási problémákat jelez előre a cég életében. A részvény hatalmasat esett a mai kereskedésben.
Tegnap már egyre jobban fenyegetett a nyílt katonai konfliktus, ez pedig nem terepe a feltörekvő devizáknak. A forint egészen 362-ig gyengült az euróval szemben. Hajnalban Oroszország összehangolt támadást indított több ukrán nagyváros ellen, ami a tőke visszavonulását és a magyar deviza további gyengülését eredményezte. Az MNB a várakozásoknak megfelelően 30 bázisponttal 4,60%-ra emelte az egyhetes betéti kamatrátát, azonban ennek a jelenlegi helyzetben nem volt jelentős hatása a forintra.
Az amerikai deviza a háború kirobbanásának hírére ismét erősödött, ma reggeli 1,125 körül járt az euró-dollár. Ez több mint fél százalékos javulást jelent.
A májusi határidős Brent ár 99 dollár, a WTI 95,2 dollár volt ma reggel, de a rendkívül hektikus kereskedést láttunk, hiszen a nap elején még 100 dollár feletti jegyzések is voltak. Egyértelműen az Ukrajna ellen éjszaka megindított orosz invázió áll a háttérben. Egyelőre nem tudni, hogy ennek milyen hatása lesz a későbbiekben az olajárra, mivel az bizonyos, hogy a nyugat lépéseket fog tenni az agresszió miatt. A legfontosabb kérdés, hogy Oroszországot kizárják-e a SWIFT rendszerből, ami nagyon megnehezíti az orosz nyersanyag export elszámolását, és masszív csökkenést hozhat a kínálatban. A tárgyalások folynak Irán visszaengedése ügyében is, a hírek szerint egy héten belül döntés születhet a kérdésről. Irán napi 1 millió hordó nyersolaj exporttal jelenhet meg a piacon, de a becslések szerint már most jelentős készleteket halmozott fel, amit piacra tudna dobni.
Az arany 1.942 dollárig emelkedett, miután ma reggel Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Oroszország a világ aranytermelésének 3%-át adja, tehát nemcsak a geopolitikai kockázat miatt nőtt az árfolyam. Az ország egyébként fontos palládium és platina termelő is, az utóbbi két nemesfém ipari felhasználása közel áll az aranyhoz, ezek árfolyama is jelentősen emelkedett. Az arany mellett több ipari fém is új rekordot döntött. Az alumínium 4,2%-kal lett drágább, a nikkel pedig 10 éves csúcson áll. Az orosz nikkel export a világ termelésének 5,3%-át, alumíniumból pedig 4,2%-át adja. A világ nyersanyaghiányban szenved, a mostani helyzet tovább fokozza a feszültséget mindenhol.
