Erste kommentár Az orosz lépésekre az USA-tól Japánig szankciókat vezettek be a vezető „nyugati” gazdasági hatalmak. Ezek egyesek szerint nem túl erős lépések, mások szerint viszont elég komoly szankciók,...
Az orosz lépésekre az USA-tól Japánig szankciókat vezettek be a vezető „nyugati” gazdasági hatalmak. Ezek egyesek szerint nem túl erős lépések, mások szerint viszont elég komoly szankciók, amelyek különben néhány bank és számos magánszemély ellen szólnak, és kereskedelmi tiltásokat is tartalmaznak, mindamellett, hogy az orosz állam finanszírozását is ellehetetlenítik. Ami fontos, hogy ezek a szankciók egyelőre nem érintik általánosan a bankokat és a kereskedelmet. Így a földgáz- és olaj kereskedelem folyik tovább, de ugyanígy nem érinti (jelentősen) az Oroszországban működő többi bankot, vagy éppen a gyógyszergyártókat. Ugyanakkor, ha az oroszok tovább mennek Ukrajna elfoglalásában, akkor további, súlyosabb szankciók jöhetnek, amelyek már komolyabb kihatással lehetnek a nem orosz vállalatokra is. Ilyen szempontból nem jó hír, hogy az USA lemondta a tárgyalásokat az orosz külügyminiszterrel, s így Biden-Putyin megbeszélés sem lesz. Ráadásul nagy kérdés, hogy a szakadár területek fennhatóságát megpróbálják-e kiterjeszteni a teljes Donyeck és Luhanszk megyére. A helyi vezetők egyelőre azt mondják, hogy ez a jövőben esetleg lehetséges, de nem most tervezik meglépni. Ugyanakkor továbbra is ott van a levegőben az invázió folytatásának lehetősége, ami további szankciókat szülhet.
Annak ellenére, hogy puskaporos hordón ülünk, a piacok „megnyugvás” üzemmódba kapcsoltak. Ebben valószínűleg annak is jelentős szerepe van, hogy a kitettséggel rendelkező részvények sok esetben annyit értékelődtek le, amennyit még a potenciálisan megvalósuló további negatív forgatókönyv sem indokol. Ez a helyzet az OTP és a Richter esetén is, amelyek fontosnak tartották tudatni a közvéleménnyel, hogy a szokásos üzletmenet mellett működnek az érintett egységeik, és szorosan követik az eseményeket. Igaz, a Richter visszaeső értékesítésre számít Ukrajnában, ahonnan normál időkben egyébként a teljes árbevételének négy százaléka jön. Mindamellett egy esetleges újabb agresszív lépés Putyin részéről okozhat még újabb lejtmenetet, de például az OTP esetében hatalmas, a Richter esetében pedig jelentős forgalommal emelkedtek a részvények tegnap, a reggeli öntést követően. Ezek pedig pozitív jelek a folytatás tekintetében.
A DAX ma megkezdte a támadást a letörési szint ellen (14.800 és 15.000 pont közötti tartomány). Mindezt úgy, hogy közben a „letörési” alakzatból számítható céltartományt, a 13.500-13.800 közötti szintet nem érte el, hanem csak 14.360 pont környékéig ereszkedett az árfolyam. Ebből két dolog jöhet: (i) Nem sikerül áttörni, s még jön egy újabb, akár nagyobb esési hullám, s megcsinálja a célzónát. Ez nyilán reflektálna egy folytatódó orosz invázióra Ukrajna ellen. (ii) Áttöri a szintet, ami eléggé bika lépés lenne. Ez pedig összhangban lenne a háború befejezésével, s valamiféle megbékéléssel a nyugat, Ukrajna és Oroszország között.
Kínában a Sanghaj Kompozit index 0,8%-ot, a Hang Seng pedig 0,6%-ot emelkedett. A japán részvénypiac zárva tartott.
Európa a tegnap reggeli nagyobb esést követően ledolgozta a veszteségek nagy részét, és a nap végére vegyes képet láthattunk. Az Euro Stoxx 50 változatlan volt, pont, mint a CAC 40. A FTSE 100 0,1%-kal értékelődött fel, a DAC pedig 0,3%-kal zárt feljebb.
Az USA tőzsdéi viszont nagyobb estek tegnap. A Dow Jones index 1,4%-kal, az S&P 500 1%-kal, a Nasdaq pedig 1,2%-kal zárt lejjebb. A határidős indexek kisebb emelkedést mutatnak.
A Magyar Telekom ma tőzsde zárást követően teszi közzé negyedik negyedéves eredményét.
A Richter amerikai partnere, az AbbVie benyújtotta a Vraylar kiegészítő engedélykérelmét a major depresszió (MDD) kezelésére. Az USA-ban a major depresszió az egyik leggyakoribb mentális betegség. A lépés várható volt és megfelel az eddig kommunikált menetrendnek, vagyis hogy az első negyedévben várható a beterjesztés. Az FDA részéről a pozitív elbírálás az idei évre várható. A kiterjesztéssel 4 milliárd dollár fölé emelkedhet a várható értékesítési csúcs. A hír a vártnak megfelelő.
Decemberben még csak pletykáltak a Porsche márka leválasztásáról a Volkswagen csoportról, tegnap viszont maga a társaság jelentette be, hogy készen van az ezt lehetővé tevő keretmegállapodás. Így egy lépéssel közelebb kerültek a leválasztás megvalósításhoz, azonban hivatalos döntés továbbra sem született. A tranzakció két szempontból lenne jelentős. Egyrészt a Porsche önmagában is jelentős értéket képvisel, így leválasztása jobban rámutathat arra, hogy alulértékelt a Volkswagen. Másrészt a leválasztással a Volkswagen finanszírozni tudná az elektromos autók fejlesztését. A tegnap délelőtti bejelentésre pozitívan reagáltak a részvények.
Nyitás előtt publikálta első éves jelentését a Stellantis. A cég 152,1 milliárd eurós bevételről és 14,3 milliárd eurós profitról (4,55 eurós EPS) számolt be a 2021-es évre vonatkozóan. Ugyan a mikrochip hiány miatt a tervezett autómennyiség nagyjából 20 százalékát nem tudták legyártani, az eredmény jónak mondható. A működési marzs közel 12%-os volt, míg a vállalat 10%-ot jelzett előre az évre. Az ipari free cash flow 6,1 milliárd euró volt, ami a kiemelkedő profitabilitásnak és a pénzügyileg jövedelmező szinergiáknak volt köszönhető. A jelentés után minimális pluszban nyitott a részvény.
Tegnap 358 felett is járt, de ma reggel 0,1%-kal erősödött a forint az euróval szemben, így 355,4-nél járt a jegyzés. Az utóbbi napokban az ukrán hírek ellenére érezhetően felülteljesítő volt a magyar deviza. A jegybank tegnapi döntése nem érte váratlanul a piacot.
Az amerikai deviza a háborús feszültség hírére ismét erősödhet, ugyanakkor a ma reggeli 1,132 körüli euró-dollár árfolyam stagnálást jelent a tegnap estéhez képest.
A WTI 90,4, a Brent típusú kőolaj pedig 93,8 dollár volt ma reggel. Az ukrán válság hatására tegnap az olajárak tovább emelkedtek, napközben a mostani jegyzéseknél magasabban voltak az árak. Joe Biden is szankciókat hirdetett az orosz agresszió hatására, azonban a legszigorúbb, az olajpiacot is érintő lépések elmaradtak. Olaf Scholz német kancellár pedig bejelentette, hogy Németország felfüggeszti az Északi Áramlat 2 vezeték engedélyezését. Ez mintegy 10-15%-kal emelte tegnap a TTF gázárakat a teljes idei határidős periódusban. Várható, hogy emiatt a lépés miatt Oroszország nem fog a szerződéses mennyiségeken felül szállítani az európai piacra. A piac spekulál Irán visszatérésével kapcsolatban is. Diplomáciai körökből származó hírek szerint egy héten belül dönthetnek arról, hogy elfogadhatók-e Irán feltételei a szankciók feloldásához. Az OPEC március 2-án dönt a további termelés növelésről, a tagállamok közül többen is kifejtették, hogy a jelenlegi ütem, vagyis havi 400 ezer hordó/nap kínálatnövelés elfogadható számukra. Nagy a nyomás az OPEC-en, hogy a mostani szűk piaci helyzetben bővítse kínálatát, de az előjelek szerint több tagállam termelési tartalékai elfogytak.
Az arany 1.896 dollár volt ma reggel. Az ukrán helyzet romlása és a befektetők inflációtól való félelme tovább erősítheti a nemesfém árfolyamát. A 10 éves amerikai dollár hozam 1,99%-ig nőtt, a befektetők a márciusi első kamatemelésre figyelnek. A várakozások szerint a Fed negyed százalékkal emeli csak meg ülésenként az irányadó rövidtávú kamatot. Az arany árfolyamára negatívan hatna, ha a Fed agresszívabban lépne, de a jelek szerint ez nem fog bekövetkezni. Az aranyba fektető alapokba továbbra is áramlik a tőke, ami erős keresletre utal a pénzügyi befektetők részéről.
