Christine Lagarde nem adja fel

Christine Lagarde EKB elnök ismét próbálta hűteni az európai kamatemelési várakozásokat. Szerinte a túl gyors a kamatemelés nem vezet semmi jóra, sőt negatívan hatna a növekedésre és a munkahelyeket is veszélyeztetné. Lagarde szélmalomharc-szerű küzdelmet folytat, és enyhén már sikerült is lebeszélnie a kamatemelési várakozásokat, de a tegnapi magasabb amerikai inflációs adat hatására teljes mértékben visszaárazódott az ötödik idei EKB kamatemelés is.

A Bloomberg korábbi értesüléseivel összhangban tényleg 3,5%-ra emelte az idei és 1,7%-ra a jövő évi inflációs előrejelzést az Európai Bizottság a korábbi 2,2%, illetve 1,4%-ról. Az inflációs várakozások emelése mögött a már jól ismert tényezők (energiaár növekedés, ellátási zavarok és geopolitikai kockázatok) állnak. A növekedési előrejelzésen is változtattak. Az idei évre 4,3%-ról 4,0%-ra csökkentették a növekedési előrejelzést, míg a jövő évit 2,4%-ról 2,7%-ra emelték meg. Vagyis a növekedés egy része átcsúszhat jövő évre.

Az orosz jegybank ma várhatóan 100 bázisponttal 9,5%-ra emelheti az alapkamatot, és nyitva hagyhatja a lehetőséget további kamatemelések előtt is.

A tegnapi 7,5%-os, vártnál magasabb inflációs adat hatására felerősödtek az amerikai kamatemelési várakozások. A határidős kamatügyletek már összesen 175 bázispontos kamatemelést áraznak az idei évre, ami 7 darab 25-25 bázispontos kamatemeléssel lenne egyenértékű. Azonban a piac szerint a Fed ennél gyorsabban haladhat, és egyre valószínűbbnek tűnik, hogy márciusban egy 50 bázispontos lépéssel fogják elindítani a kamatemelési ciklust. A megnövekvő kamatemelési várakozások hatására a 10 éves dollárhozam 205 bázispontra ugrott, ami két és féléves csúcsnak számít.

Egyik jegybankár sem adja jelét kapkodásnak, ugyanis nem tettek arra vonatkozó utalást, hogy a Fed márciusi kamatdöntő ülése előtt, rendkívüli ülés keretében emeljen a jegybanki alapkamaton. A QE program befejezésével kapcsolatban sem mondtak konkrétumot, továbbra is adatvezérelt módon fogják meghozni döntésüket, ám egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a márciusi kamatemeléssel együtt bejelenthetik az eszközvásárlások végét is.

Nem százszázalékos az egyetértés a Fed-en belül sem, a St. Louis-i Fed-elnök, James Bullard júliusig már három kamatemelést szeretne látni összesen 100 bázispont értékben. A márciusi emelés nagyságát illetően viszont még ő sem foglalt állást a 25 vagy az 50 bázispont mellett.

Az orosz-ukrán feszültség miatt Joe Biden sürgette, hogy az amerikai állampolgárok hagyják el Ukrajnát, mert szerinte a helyzet gyorsan káoszba torkollhat.

A Macquarie elemzője arra számít, hogy fokozatosan enyhülhetnek a kínai hatóságok által bevezetett szigorú szabályozások, ugyanis az ázsiai szuperhatalomnak nem lesz más választása, ha tartani szeretné az idei évre tervezett 5%-os GDP növekedését. A tavalyi évben 8,1%-kal bővült a gazdaság kibocsátása, ám a negyedik negyedévben már csak 4% volt az éves növekedés, ugyanis a lakossági költekezések jelentősen visszaestek. A zéró-Covid politika és az újév eleji egyre gyakoribb járvány kitörések sokat lassítottak a gazdaságon, így nem lesz lehetőség olyan szabályozások meghozatalára, amik negatívan hatnak a gazdaságra.

Mínuszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek.