Az energiacégek, az ingatlantársaságok, a bankok és a kereskedelmi társaságok tartoztak a legnagyobb nyertesek közé tavaly, miközben a korábbi győztesek...
Az energiacégek, az ingatlantársaságok, a bankok és a kereskedelmi társaságok tartoztak a legnagyobb nyertesek közé tavaly, miközben a korábbi győztesek – a biotech- és a megújuló energiával foglalkozó cégek, valamint a házhozszállítással foglalkozó vállalatok – visszaestek az elmúlt évben. A tőkepiacok 2020-hoz képest is jelentős nyereséggel zárták az elmúlt évet. Az S&P 500 közel 27 százalékkal emelkedett, a Dow majdnem 19, a Nasdaq több mint 21 százalékot hozott 2021-ben, miközben az európai piacokon is hasonló – átlagosan majdnem 16 százalékot elérő – növekedést láthattunk. Kiemelkedően teljesített a holland tőzsde (35 százalékos növekedéssel), de az észak-európai államok piacai is jó választásnak bizonyultak: a norvég index több mint 26, a svéd közel 20 százalékkal ment feljebb. A BUX Európában felülteljesítőnek számított, a magyar tőzsdeindex 50 ezer pont felett zárt (a novemberi 55 ezer pont feletti történelmi rekord után természetes volt a korrekció), de még így is 20,6 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi értékét és több mint 10 százalékkal haladta meg a 2019-es zárást is.
Már 2020 is meglepően jó év volt, az S&P 500 mindössze 126 kereskedési nap alatt ért el új rekordot, miközben 1542 nap az ehhez szükséges átlagos idő. Ehhez képest 2021-ben még feljebb meneteltünk – mondja Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. befektetési igazgatója. A 2020-as sokk után 2021-et is a járványhelyzet határozta meg, befolyásolva a piaci hangulatot és az indexek mozgását, ugyanakkor az újabb és újabb változatok megjelenése folyamatosan egyre kisebb befolyást gyakorolt a kereskedésre. A világ lassan megtanult együtt élni a vírussal. A piac nem csak a jó híreket értékelte kedvezően tavaly, hanem a rosszakat is, hiszen az újabb és újabb vírusmutációk, vagy a negatív makrogazdasági adatok mindig azt jelentették, hogy valamivel tovább maradnak fent a jegybanki élénkítő intézkedések.
„Tudtuk, hogy az infláció emelkedni fog, de kérdés volt, mikor. Így a világ leginkább az árindexek alakulását és a foglalkoztatottsági adatokat figyelte, ám a mutatók alakulása év közben nem, csak a végén mutatta a Fed szigorítását, amelynek hatása azonban nem volt olyan drámai, mint amitől félni lehetett” – emlékszik vissza a üzletág igazgató. A hozamok emelkedése a növekedési részvények – a technológiai szektor, vagy a zöldenergia- és klíma papírok - számára természetesen negatív, hiszen a náluk várt jövőbeni bevételek értéke így csökken, miközben a finanszírozási költségek növekednek. Ám a jegybanki szigorítás egyelőre nem volt rájuk sem jelentősebb hatással. Eközben a hagyományos érték alapú vállaltok részvényei – bankok, hagyományos energiacégek, ingatlanbefektetők – részvényei, no meg az ebből a szempontból inkább túlsúlyosnak mondható európai tőzsdék is elkezdtek jobban teljesíteni mutatva, hogy a piacok bíznak a kilábalásban.
A jelenlegi általánosan elfogadott forgatókönyv az, hogy 2022-ben valóban véget ér a pandémiás időszak – például mert a vírus új, gyorsan terjedő, ám szelídebb omicron változata kiszorítja a többit – normalizálódhat az élet. Így a várakozás szerint a szállítási láncok törései csökkenhetnek, ha nem is épülnek vissza teljesen, de megszűnhetnek anomáliák, ahogyan például a chiphiány is enyhült, és már látszik az alagút vége is talán. A növekedés beindulásával azonban a jegybanki stimulusok is megszűnhetnek, miközben az infláció növekedése is hozhat még érdekességeket – vélekedik Varjú Péter, aki szerint az idei is jó év lehet, de kétségtelenül nehezebb lesz tőzsdézni, mint korábban.
Az, hogy a magyar jegybank – tulajdonképpen meglepetésre – jó időben és megfelelő következetességgel reagált az erősödő inflációs nyomásra, a magyar tőkepiac számára pozitív környezetet teremtett – teszi hozzá az igazgató. Ugyan az október-novemberi „visszafordulás” (vagyis a szigorítások elmaradása) a forint gyengülésében is megmutatkozó kedvezőtlen hatásokkal járt – a jegybank alelnöke is azt mondta, hogy akkor alábecsülték az infláció tartósságát -, ugyanakkor az év végi emelésekkel kezd helyre állni a rend. A magyar piac is egyre izgalmasabb, a befektetők most már nem csak a legnagyobb papírokat figyelik, így a BÉT-en is van tere a növekedésnek.
A világon mindenütt kitágult a befektetési horizont, és láthatóan nőtt a kockázati étvágy is. Ennek részben oka a pandémia is: sokan ültek otthon laptoppal az ölükben, miközben a megtakarításaik növekedtek, hiszen nem volt hol költeni. így az amerikai piacon – de másutt is a világban – jelentősen növekedett a kisbefektetők száma, miközben sokakat vonzottak a sikertörténetek. „Ma már nem egy év alatt akarnak keresni az emberek 10 százalékot, hanem egy hét alatt megdupláznák a pénzüket, vállalva persze ennek a speciális játéknak minden kockázatát” – hangsúlyozza Varjú Péter.
Az új befektetőkre alapozva egyes daytraderek új spekulációs módszert dolgoztak ki a közösségi oldalakat használva arra, hogy olyan társaságok részvényeinek árfolyamát emeljék, amelyeket a fedezeti alapoknál shortoltak. Így lehetett extrém árfolyam-növekedéseket elérni, tavaly januárban például a GameStop (GME) videojáték-kereskedő 1700 százalékot az AMC Entertainment Holdings (AMC) pedig több mint 800 százalékot erősödött így. A két cég az évet persze nem ekkora nyereséggel zárta, de árfolyamuk még mindig a megelőző évi felett van. A közösségi média azonban máshogyan is betört a parkettre – a kriptopiacokra előszeretettel gyűjtik itt a befektetőket kihasználva a könnyű beléptetés lehetőségét, és a hozamétvágyat. A spekuláció is meghatározója volt a múlt évnek: a kriptovaluta piac teljes piaci kapitalizációja megháromszorozódott, miközben a tulajdonképpen viccként piacra dobott érmék – gondoljunk csak a Dogecoinra vagy a Shiba Inura – jelentős piaci szereplők voltak. Eközben megjelentek a kriptovalutákat követő ETF-ek (tőzsdén kereskedett befektetési alapok), amelyek segtíségével már rendes tőzsdei kereskedésben is jegyezhetők ezek az instrumentumok.
Persze kérdés, hogy a piac és a szabályozók meddig engedik ezeket a kockázatosabb megoldásokat szabadon szárnyalni. A kriptopiac volatilitása óriási, így hatalmasat is lehet bukni az itteni befektetésekkel.
A volatilitás miatt egyébként nem az egész évet tekintve azért 44 százalék feletti hozamot produkáló Bitcoin lett a hozamverseny nyertese: az év egészét tekintve az S&P 500-ba sorolt cégek közül 125-nek ennél jobb volt a teljesítménye a MarketWatch összesítése szerint. Az élen a Devon Energy áll, a maga 182,5 százalékos hozamával, de azért a Ford Motor részvényeinek 155 százalékos emelkedése sem elhanyagolható (ehhez képest a Tesla 64 százalékos bővülése eltörpül). A nyertesek között szép számmal találunk energiacégeket és bankokat is – mindenütt a világon. Európában például az UniCredit 75, a SocGen 71, a Sabadell 61 százalékos árfolyamnövekedést produkált (az OTP 24 százalékos növekedéssel büszkélkedhet mindeközben), de a kontinens legnagyobb nyertese kétségtelenül a Nagy Britanniában svájci óraüzleteket és Rolex boltokat üzemeltető Watches of Switzerland Group PLC volt, amelynek kedvezett a lezárások miatt keletkező tartalék, így jelentősen tudta növelni eladásait, ami az árfolyamát 137 százalékkal repítette feljebb.
A hazai piacon az élénkülés leginkább a forgalomban, a tőzsde közbeszédben való előfordulásában és a lakosság részvénytartásában nyilvánult meg a BÉT közlése szerint, ami átlépte a lélektani határnak nevezhető ezermilliárd forintot. Az emelkedés egy részét a tőzsdetársaság a fiatal befektetői réteg megjelenésének tudja be – ami különösen az amerikai, ázsiai és nyugat-európai piacokon feltűnő, de a BÉT-en is egyre jelentősebb szerepet tölt be. Ez köszönt vissza a forgalomban is: a részvénypiac teljesítménye a mintegy 3,27 ezer milliárd forintos összforgalmával elérte a 2020-as, a pandémia nyomán megnövekedett piaci volatilitást és kimagasló forgalmi értékeket hozó év szintjeit. A részvények éves forgalmi listájának dobogóját az OTP Bank-MOL-Richter hármas foglalta el, míg a negyedik helyre a Magyar Telekom, az ötödikre a Masterplast érkezett be.
A részvénypiac mozgalmasságát az új kibocsátások, bevezetések is mutatják, amelyek különösen az év második felében sokasodtak meg. Az AutoWallis novemberi kibocsátásával egy rég nem látott tőkebevonási forma jelent meg újra a BÉT-en. A Standard kategóriában az Eprolius debütált, míg a középvállalati platformon, a BÉT Xtend piacon az OXO Technologies, a NAP, valamint a Polyduct jelent meg.
https://www.cnbc.com/2021/12/30/stock-market-futures-open-to-close-news.html
https://www.forbes.com/advisor/investing/stock-market-year-in-review-2021/
https://www.bloomberg.com/news/articles/2021-12-22/these-are-2021-s-biggest-winners-and-losers-in-european-stocks
https://www.hl.co.uk/news/articles/european-stock-market-and-funds-review-a-strong-end-to-2021
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: GettyImages
