Erste kommentár Kilenc napja esik a BUX, miközben a harmadik negyedéves eredmények is nagyon jól alakultak, s a világban sem rossz a hangulat. Például a DAX szinte naponta dönt új csúcsokat. Kicsit furcsa, hogy eközben a magyar...
Kilenc napja esik a BUX, miközben a harmadik negyedéves eredmények is nagyon jól alakultak, s a világban sem rossz a hangulat. Például a DAX szinte naponta dönt új csúcsokat. Kicsit furcsa, hogy eközben a magyar index majdnem 9 százalékot esett megállás nélkül. Mégis mi lehet a hátérben?
Nyilván jelentős szerepet játszik ebben, hogy a kormány befagyasztotta az alap üzemanyagárakat, ami durva beavatkozásnak számít a piaci folyamatokba, miközben a háztartásokra és az inflációra gyakorolt pozitív hatása viszonylag pici. Egyrészt ennek köszönhetően a MOL árfolyama a valós negatív hatástól elrugaszkodva sokkal nagyobbat esett az indokoltnál. (Nyilván félnek a piaci szereplők, hogy az intézkedés a kezdeti három hónapon túl akár tovább is velünk maradhat.) Másrészt valamiféle más hatások is érvényesülnek, hiszen a csökkenés még a kormány bejelentése előtt indult el, aminek fő szenvedő alanya az OTP. Pedig az OTP kilátási jók. Ugyanakkor a bankrészvények érzékenyek a makrogazdasági folyamtokban bekövetkező változásokra is. Persze mondhatjuk azt, hogy a részvény túlvett volt és egy természetes folyamatot láthatunk, s ez részben igaz is. Az is igaz, hogy a régiós indexek közül a varsói viselkedik még hasonlóan, miközben Prágában vagy Bukarestben minden rendben van, ami az indexeket illeti. A közös nevező az EU eljárás illetve a pénzek visszatartása, ami akár a jövő év végéig is elhúzódhat, sőt akár az is előfordulhat, hogy ezek az országok nem kapják meg. Ne feledjük, Németországban a hamarosan létrejövő új kormánykoalíció nem biztos hogy olyan kesztyűs kézzel fog bánni ezekkel az országokkal, mint ahogy azt Merkel tette. S itt válnak izgalmassá a makrogazdasági folyamatok, amelyek nem a legjobb irányt vették a közelmúltban. Az infláció a várakozásoknál is jobban növekszik, miközben a gazdaság egészen dinamikus, a várakozásoknál nagyobb mértékű lassulás mutat. Mindeközben a lengyelek a most felhalmozódó gazdasági többletnövekedésből adódó bevételi többletet a hiány csökkentésére használják, s nagy lépésekkel emelik a kamatokat. Vagyis dinamikusan haladnak a jó irányba, addig nálunk ez csak az MNB-ről mondható el, de a dinamika itt hiányzik, amelyről több információt ma délben tudhatunk meg, amikor meghirdetik az egyhetes betét kamatrátáját, ami nagy valószínűséggel meg fogja haladni a 2,1 százalékos alapkamatot (ez nem túl erős állítás). A kérdés csak az, hogy mennyivel. Egy megfelelő mérték segíthet a forint árfolyamának stabilizálásban is, és ezen keresztül is fékezheti az inflációs folyamatokat. A másik oldalon pedig, amelyet Matolcsy jegybankelnök is sokszor kritizált, szinte irreális mértékű költekezést láthatunk, aminek könnyen rossz vége lehet. Valószínűleg a WIG indexet megahaladó esésében ez is szerepet játszik. Ugyanakkor a BUX és az OTP is fontos szintekhez ért az elmúlt két hétben bekövetkezett esésével. Egyrészt az emelkedő trendcsatorna aljára (a tetejéről), másrész egyéb technikai szintek is húzódnak nem sokkal az aktuális árfolyamok alatt. Azaz már csak technikailag is hamarosan jönnie kellene egy fordulatnak, ami persze valószínűleg akkor bizonyulna tartósnak, ha makrogazdasági fronton is lenne valamiféle előrelépés, de egyelőre erre pici esélyt látunk.
A DAX emelkedéssel kezdte a mai napot is, miközben az órás dinamikus indikátor tegnap eladási jelzést adott. Ezért nem vagyunk meggyőződve arról, hogy ez az emelkedés meg is marad a nap végéig. A BUX ma is emelkedéssel próbálkozik, amiben az OTP játssza a fő szerepet.
Amerikában az S&P és a Nasdaq 0,3%-ot, míg a Dow 0,6%-ot csökkent.
Európában inkább oldalazó mozgásokat láthattunk, a CAC40 és a DAX értéke sem változott érdemben. A FTSE100 viszont 0,5%-ot csökkent.
Ázsiában a vártnál nagyobb japán gazdaságélénkítő csomag hatására a Nikkei felülteljesített, de így is 0,3%-ot csökkent. A Shanghai index 1%-ot, a Hang Seng 1,4%-ot esett. Főleg a kínai techszektor húzta le a piacokat a Baidu és a Bilibili vártnál gyengébb eredménye után.
A Bloomberg értesülései szerint Horvátország megpróbálja újraéleszteni a 2016-ban lezárt jogi pert az ország és a MOL között a 2009-es INA privatizációs szerződéssel kapcsolatban. A svájci bíróság előtt lezárt jogi ügyben a MOL javára döntött jogerősen a bíróság, ami azt is jelenti, hogy a 2009-es INA eladás jogszerű volt. A múlt hónapban egy zágrábi bíróság Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgatót szintén jogerősen 2 év börtönre ítélte, mivel az ügyészség szerint Hernádi 10 millió euró kenőpénzzel vesztegette meg Ivo Sanader akkori kormányfőt, hogy segítse a MOL-t az INA feletti kontrol megszerzésében. A Bloomberg megkérdezte Molnár Józsefet, a MOL másik vezetőjét az ügyről, aki szintén megerősítette, hogy az INA megvétele jogszerű volt, a két fél közti szerződésen pedig csak kölcsönös alapon lehet változtatni. A MOL várja a washingtoni döntőbíróság döntését is, mivel a cég beperelte a horvát államot a 2009-es szerződés megszegése miatt. A MOL több száz millió euró kártérítésre számít a horvát államtól többek között a gázüzletágban elmaradt hasznok miatt.
Véleményünk: Nem sok esélyt látunk arra, hogy Horvátországnak érdemben sikerül változtatnia a 2016-os lezárt svájci bírósági döntésen, ami jogerősen is a MOL javára döntött. Korábban Horvátország a nemzetközi fórumok előtt nem tudta bizonyítani, hogy a MOL korrupció révén lett kontrolálló tulajdonos az INA-ban. A washingtoni döntés bármelyik pillanatban várható, és emelhet a részvényárfolyamon.
748 forintra emeltük meg a Glosterre vonatkozó célárunkat a korábbi 413,5 forintról. Ez azonban 19%-kal elmarad a tegnapi záróárfolyamtól, ezért a részvényre megfogalmazott ajánlásunk a felülvizsgálat után eladásra változott.
Májusi elemzésünk óta a legjelentősebb változás, hogy a modellbe beépítésre került az októberben bejelentett autóipari beszállító vállalat, a Minero IT Hungary Kft. felvásárlása. Ez a tranzakció új fejezetet nyit a Gloster csoport életében, hiszen a szoftverfejlesztő vállalat megvásárlásával jelentősen nő a magas hozzáadott értékű szolgáltatások aránya a csoporton belül, ráadásul eddig alig volt export tevékenysége a csoportnak, mostantól viszont a német piac is jelentős lesz a társaság értékesítésében.
Előrejelzésünk szerint idén 800 millió, jövőre pedig 1 milliárd forint körül alakulhat a társaság EBITDA termelő képessége. A Gloster által áprilisban bemutatott, 2022-ig szóló stratégia tervszámai a tranzakcióval egy csapásra teljesültek.
A Thyssenkrupp 9,44 milliárd eurós árbevételt és 232 millió eurós EBIT eredményt ért el a szeptemberrel zárult, üzleti negyedik negyedévben. Mindkettő felülmúlta a 8,92 milliárd eurós, illetve 178 millió eurós várakozást. Minden szegmens a várakozások felett teljesített. A jó eredmény ellenére ugyanakkor a következő időszakban ellátási zavaroktól tart a társaság.
Erős negyedik negyedéves várakozással állt elő az Nvidia tegnap piaczárást követő gyorsjelentésében. A most futó negyedévre 7,4 milliárd dolláros árbevételt várnak, ami bőven felülmúlja a 6,86 milliárd dolláros piaci konszenzust. Elsősorban az adatközpontok, szerverek terén jöhet nagy növekedés. Ez a szegmens a harmadik negyedévben is 55%-os növekedést volt képes felmutatni. Már a harmadik negyedéves 7,1 milliárd dolláros árbevétel is rekordot döntött, felülmúlva a 6,8 milliárd dolláros várakozást. Az egy részvényre jutó eredmény 1,17 dollár lett a várt 1,11 dollárral szemben. Zárás után több mint 5%-ot emelkedett az Nvidia árfolyama.
A csőd-közelben lévő China Evergrande csoport értékesíti a hongkongi HengTen Networks Group-ban meglévő részesedését. A tranzakcióval 273 milliárd dollárnyi likviditásra tehetnek szert. Bár ezzel a lépéssel kénytelenek jelentős veszteséget realizálni a hongkongi befektetésükön, de legalább friss likviditáshoz jut a cégcsoport.
A keddi kamatdöntés óta az tartja izgalomba a befektetőket, hogy valójában mekkora is a kamatemelés mértéke, mennyivel emelik meg az effektív jegybanki eszköznek számító egyhetes jegybanki betét kamatát. Ma ez is kiderül, így végre teljes képet kapunk a monetáris politikai lépésekről. Az egyhetes betét körüli bizonytalanság közepette tovább erősödött a forint, ma reggel 364,4-en jegyzik az EURHUF árfolyamot. A keddi kamatdöntés óta a forint felülteljesíti a régiós devizákat.
1,126-ig leszúrt az EURUSD árfolyam a tegnapi kereskedésben, de végül oldalazással zárta a napot, mivel még napon belül visszaemelkedett 1,132-re. A felpattanás elsősorban technikai oldalról magyarázható, ugyanis RSI lapján is túladottá vált a devizapár.
A WTI 77,6, a Brent 79,8 dollárig esett ma reggel a piacon. A hírek szerint értő fülekre talált Joe Biden kérése, mivel a kínai hatóságok megerősítették, hogy a stratégiai olajkészleteik egy részét már elkezdték piacra dobni. Korábban Joe Biden és Xi Jingping kínai elnök telefonon egyeztetett a kérdésről, bár nem tudni, hogy a kínaiak emiatt kezdték-e el a lépést, mindenesetre Ázsiában is erős volt ma reggel az eladói nyomás. A piaci szereplők szerint csak idő kérdése, hogy az USA mikor lép hasonló módon. Jelenleg a kereskedelmi készletek 10%-kal az 5 éves átlag alatt vannak az USA-ban, és a finomított termékek szintje is alacsony. A tegnapi EIA adat szerint is mintegy 707 ezer hordóval esett a betárolt kőolaj mennyisége az Egyesült Államokban.
Az arany 1.864 dollár volt ma reggel, az árfolyam lényegében stagnált a tegnapi naphoz képest. A piac figyeli a Fed megnyilatkozásait a kamatemeléssel és a monetáris szigorítással kapcsolatban. A San Francisco-i kormányzó, Mary Daly egyre optimistább az USA gazdasági kilátásaival kapcsolatban, de szerinte a kamatemeléssel még várnia kell a jegybanknak. A héten további jegybanki nyilatkozatok várhatók, miközben arra is figyel a piac, hogy kit jelöl majd ki Joe Biden a következő amerikai jegybankelnöknek. A két lehetséges személy Jerome Powell mostani elnök, illetve Lael Brainard, aki némileg jobban aggódik a gyorsuló pénzromlás miatt. A tegnapi fogyasztói inflációs adat az Egyesült Királyságból magasabb lett, mint a konszenzus, ami megerősítette a befektetők várakozását, hogy a fogyasztói árak emelkedése a korábban becsültnél nagyobb lehet szerte a világon.
