Drágám?

Meglepett az infláció bennünket. Kisebb, 4,6 százalék lett a júliusi értéke, mint a várt 4,8 százalék, és nagyot csökkent az előző havi 5,3 százalékhoz képest. Az ok elsősorban a bázishatásban keresendő, hiszen tavaly ilyenkor már éppen ünnepeltük a járvány végét, amelynek köszönhetően nagyon megugrott a fogyasztás. Elsősorban a belföldi szálláshelyek iránti kereslet. Ugyankkor a feszültségek ott vannak a rendszerben, hiszen a szolgáltatások esetében amelyek „csak” 2,9 százalékkal emelkedtek, nagy a szórás. A nagy kereslet a lakásjavítás és karbantartási szolgáltatások árát 11,3 százalékkal emelte, és azért az üdülési szolgáltatások sem panaszkodhatnak a 7,6 százalékos drágulással, de a többi szolgáltatás nyilván jócskán elmaradt ezektől az értékektől. Ugyankkor az üzemanyagárak, a dohány és szeszes italok ára szintén nagyot emelkedett. Az előbbi 19,8, míg az utóbbi 11,1 százalékkal drágult egy év alatt. Ezekre nincs hatása a kamatpolitikának. Mindenestre az is örömhír, hogy a maginfláció az előző havi 3,8 százalékról 3,5 százalékra csökkent. Azaz megjött az a lassulás, amiről az MNB korábban beszélt a prognózisaiban, és amire az elemzői társadalom is számított. Ez mindenképpen megnyugtató. A forint mindenesetre folytatja az erősödést, amely a zlotyival és a román lejjel való együtt mozgást jelenti.

A DAX picit emelkedik a tegnapi csökkenést követően, a BUX is enyhén emelkedik, annak ellenére, hogy a MOL látszólag nagyot esik. Ennek az oka a 95 Ft-os osztalékszelvény levágása. Ma már enélkül forog a részvény, így a 95 Ft-nál kisebb csökkenés valójában emelkedés. Ezt látjuk a BUX index emelkedése mögött is, hiszen a többi blue chip vagy stagnál, vagy éppen csökken.

Vegyes kereskedéssel indult a hét Amerikában. A Dow Jones Industrial Average 0,3%-ot csökkent, a NASDAQ Composite Index 0,2%-ot emelkedett, az S&P 500 Index pedig kevesebb, mint 0,1%-os veszteséggel zárta a kereskedést.

A relatíve magas munkanélküliségi ráta meglehetősen torz képet ad az amerikai munkaerőpiac jelenlegi helyzetéről. A legfrissebb statisztikák szerint májusban és júniusban ismét több volt a betöltetlen állások száma Amerikában, mint a munkanélküli embereké. Júniusban 10 millió fölé emelkedett az álláshirdetések száma, azonban csak 9,5 millió ember keresett állást a hónapban. Az elmúlt 21 évben egyedül 2018 és 2019 között volt rá precedens, hogy több állás volt elérhető, mint ahányan be tudnák tölteni őket. A magas munkanélküliségi ráta tehát nem a munka iránti keresletnek, hanem a kínálatnak tulajdonítható. A Federal Reserve az alacsony foglalkoztatottságnak köszönhetően továbbra is rendkívül laza monetáris politikát folytat, ugyanakkor a munkaerőpiaci kínálatra aligha van hatással a QE. Ennek fényében nehezen indokolható meg, hogy mi szükség van az eszközvásárlási programok folytatására, amikor soha nem volt ilyen erős a munkaerő iránti kereslet, az inflációs kockázatok pedig 40 éve nem voltak ilyen magasak.

Ázsiában a piacok emelkednek, annak ellenére, hogy a vírus delta variánsának a terjedése egyre gyorsabb és egyre nagyobb aggodalmat okoz. A japán Nikkei 225 index 0,3%-kal emelkedik, a kínai Shanghai Composite index 0,4%-kal, illetve a Hang Seng index pedig 0,8%-kal kereskedik feljebb.

A japán miniszterelnök, Yoshihide Suga támogatottsága új mélypontra esett három különböző felmérésben is, ami azt jelenti, hogy az Olimpia nem segített a támogatottság növelésében a novemberben tartandó választások előtt. Az előzetes magas támogatottságot követően a vírushelyzet kiábrándító kezelése, illetve a mostani variáns terjedése is csökkentette a miniszterelnök támogatottságát. Mivel későn kezdték az oltásokat, jelenleg csak az ország egyharmada van beoltva. A Yomiuri újság felmérése szerint Suga kabinetjének 35%-os támogatottsága van, ami a legalacsonyabb szint amióta miniszterelnök lett.

Jellemzően a negatív tartományban tartózkodnak a határidős indexek.

Az augusztus 31-én tartandó, közgyűlésre vonatkozó javaslatok a következők (főleg technikai lépések):

• Az alapszabály technikai módosítása az összeférhetetlenség elkerülése érdekében;


• A távozó igazgatóság tavasszal hozott döntéseinek felülvizsgálata (személyes döntések a BoD-ról és a felügyelőbizottságról);


• Erdélyi Barna vezérigazgató megválasztása az igazgatóságba.