Erste kommentár Az elmúlt hetekben enyhe változáson ment keresztül az amerikai jegybankárok kommunikációja. A Federal Reserve két alelnöke, Richard Clarida és Randall Quarles is arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő...
Az elmúlt hetekben enyhe változáson ment keresztül az amerikai jegybankárok kommunikációja. A Federal Reserve két alelnöke, Richard Clarida és Randall Quarles is arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő ülések során napirendre kerülhet az eszközvásárlások csökkentése. James Bullard, a St. Louis-i Fed elnöke és a laza monetáris politika egyik fő szószólója a héten azt nyilatkozta, hogy szerinte a munkanélküliségi ráta jelenleg nem ad valós képet a munkaerőpiac helyzetéről, ami véleménye szerint már most meglehetősen feszített, így már a júniusi FOMC ülésen is hajlandó lenne a monetáris stratégia módosításáról tárgyalni. Raphael Bostic és Robert Kaplan szintén hasonló állásponton vannak, utóbbi szerint még 2022 vége előtt szükség lehet a kamatemelésre.
Enyhe emelkedéssel zárult a szerdai nap az USA-ban, az S&P 500 index 0,1%-os pluszban zárta a kereskedést.
Az amerikai jegybank tegnap zárás után jelentette be, hogy hamarosan elkezdi leépíteni közel 14 milliárd dolláros vállalati kötvény portfolióját, mely eszközöket 2020 márciusában, a válság legmélyebb pontján kezdett vásárolni. A New York Times értesülése szerint a Fed az idei év végéig a teljes portfoliót értékesíteni tervezi. A kevesebb mint 14 milliárd dolláros portfolió csepp a tengerben a több mint 6.500 milliárdos vállalati kötvény piachoz képest, a döntés azonban jelzésértékű a monetáris politika változásának tekintetében.
Egyre erősebb gazdaságról számolt be a Fed által publikált Bézs könyv. A szolgáltató szektor forgalma egyre emelkedik, az építőipar pedig olyan szinten dübörög, hogy Texasban már félkészen is el tudják adni a házakat az ingatlanfejlesztők. Ami sokkal aggasztóbb, hogy országszerte alapanyag és munkaerőhiányról számolnak be a vállalatok, aminek hatására sorra emelik a béreket és a fogyasztói árakat az érintett társaságok.
Vegyes kereskedéssel folytatódik a hét Ázsiában. A Nikkei 225 0,4%-ot emelkedik, a Hang Seng és CSI 300 indexek azonban 0,6% és 0,2%-os mínuszban kereskednek a nap végéhez közeledve.
Az áprilisi 56,3-as értékről a várt 56,2 helyett 55,1-re csökkent a szolgáltatószektor teljesítménye a Caixin által publikált beszerzési menedzser index alapján. Historikusan azonban továbbra is rendkívül erősnek számít a teljesítmény, 2020 előtt 10 éven keresztül nem volt 55 felett az index értéke.
Vegyes képet mutattak ma reggel a határidős piacok.
Az egy részvényre jutó osztalék 225,3 forint, a kifizetés június 14-én kezdődik. Holnap már osztalékszelvény nélkül forog a papír..
A Népszava szerint azok a cégek, melyek az állami alapítványokba eszközöket adományoznak, a befizetések után akár 300%-os kedvezményt is kaphatnak a társasági nyereségadó után. A hír kedvező lehet a MOL számára, mivel a cég 5,24%-nyi saját részvényt kíván átadni a MOL Új Európa nevű állami alapítványba. A MOL egyébként alacsony 10-15% körüli társasági nyereségadót fizet Magyarországon. A pontos hatást csak akkor tudjuk számszerűsíteni, ha látjuk a részleteket. A MOL 2019-ben, az utolsó normál évben 275,6 milliárd forint adózás előtti nyereség után 47,3 milliárd forint nyereségadót fizetett csoportszinten. A magyar tevékenység 30-40%-ban járulhatott ehhez hozzá. Elméletileg az átadott részvények után 270-280 milliárd forint halasztott adókedvezmény is keletkezhet, de azt nem hisszük, hogy összességében ekkora adóról lemondana a magyar állam.
