Nem csak a magyarok…

A Fed legutóbbi jegyzőkönyvéből az tűnik ki, hogy a tengerentúlon is egyre inkább aggódnak az infláció miatt. Miközben korábban a sajtó még attól volt hangos, nem csak itthon, hogy a magyarok az elsők, akik a kamatemelés útjára, a szigorítás útjára lépnek. Ugyanis a múltban az volt a jellemző, hogy a magyar jegybank a „nagyokat figyelte” és azok mozgásának megfelelően lépett. Most viszont elébe ment a dolgoknak, legalábbis a Fed jegyzőkönyve alapján úgy tűnik. Igaz, az elkövetkező üléseken még nem feltétlenül szigorítanak, de elkezdenek beszélni és elkezdik vizsgálni majd a mennyiségi lazítás visszavételét. Egyébként ebben is nagy a különbség, hiszen a magyar jegybank először inkább a kamatkondíciókhoz nyúlna, és nem a mennyiségi lazításhoz, míg az USA-ban ezt fordítva csinálnák. Az EKB pedig még kockázatokat lát, hiszen a szolgáltatószektor nagyon eladósodott a járvány alatt, a bankok sem olyan erősek, mint voltak, ráadásul a kripto őrület is csapolja a pénztárcákat. Azaz óvatosabb az infláció és a hozamok tekintetében is. Erre meg is van az oka, hiszen a legutóbbi inflációs adatok még nem mutattak komolyabb robbanást az árakban.

A DAX a mai napon emelkedik, hiszen rövidtávon túladottá vált. Kíváncsian figyeljük mekkora lesz ez az emelkedés, mert iránymutatás lehet a jövőre nézve. Az értékeltség alapján el kellene maradnia a múlt heti felfelé menet mértékétől. A BUX is emelkedik picit.

Meglehetősen nagy fordulatot vett az amerikai részvénypiac a nap folyamán, és a nap eleji korrekció nagy részét zárásra sikerült ledolgozni. Az S&P 500 0,3%-ot csökkent, a Nasdaq 100 pedig 0,2%-os pluszban zárta a napot.

A Federal Reserve áprilisi sajtótájékoztatóján Powell egyértelműen elzárkózott attól, hogy a közeljövőben a jegybank bejelentse a QE csökkentésének közeledtét. A tegnap kiadott jegyzőkönyvből azonban az derült ki, hogy az ülés 18 résztvevőjéből több jegybankár is azt javasolta, hogy amennyiben a gazdaság továbbra is erős teljesítményt mutat, úgy a következő találkozók során érdemes lenne átbeszélni a lazító intézkedések csökkentését. Pár résztvevő annak a kockázatára is felhívta a figyelmet, hogy az infláció túlságosan felerősödhet, még mielőtt a jegybank szigorítani kezdene. James Bullard, a St. Louis-i Fed elnöke és a laza monetáris politika egyik fő szószólója szerdán azt nyilatkozta, hogy miután az USA eléri azt a pontot, amikor a vírus már nem tud ismét fellángolni, akkor hajlandó lenne a szigorításról tárgyalni. Raphael Bostic, az atlantai Fed elnöke hasonló megjegyzéseket tett tegnap este, szerinte jelen környezetben nagyon flexibilis monetáris politikára van szükség.

Vegyes kereskedéssel folytatódik a hét Ázsiában. A Nikkei 225 0,4%-ot emelkedik, a Hang Seng 0,6%-ot csökken, a CSI 300 index értéke pedig gyakorlatilag változatlan.

Év per év alapon 38%-kal emelkedett áprilisban a japán export és 12,8%-kal az import, mindkettő több mint 10 éves rekordnak számít, és meghaladta az elemzői várakozásokat. Az erős teljesítmény ugyanakkor főként a bázishatásnak köszönhető, tavaly áprilisban ugyanis rendkívüli mértékben csökkent a nemzetközi kereskedelem.

Az amerikai határidős indexek a negatív, az európaiak a pozitív tartományban voltak ma reggel.

Az osztalék összege 15 forint részvényenként, a kifizetés 2021. június 2-án kezdődik.

A Bloomberg információi szerint a MOL megbízta a Rothschild bankházat, hogy adja el a Nagy-Britannia területén lévő északi-tengeri eszközeit. A mezők tavaly 18 ezer hordóegyenértékest jelentettek a MOL-nak, és a becslések szerint 500 millió dollárt érhetnek. A MOL korábban már próbálkozott az eszközök értékesítésével, de nem kapott megfelelő ajánlatot. Szerintük most sikeresebb lehet az értékesítés. A mezők már régiek, a termelés csökkeni fog. Az első negyedévben már csak 14,5 ezer hordóegyenértékes volt az északi-tengeri mezők kihozatala. Az értékesítés várhatóan nem érinti a MOL norvég kutatási blokkjait.