Erste kommentár Az amerikai vállalati részvény visszavásárlás lassan növekszik a járvány okozta tavalyi csökkenés után. Az S&P500 indexkomponensek esetében a részvény...
Az amerikai vállalati részvény visszavásárlás lassan növekszik a járvány okozta tavalyi csökkenés után. Az S&P500 indexkomponensek esetében a részvény visszavásárlások összege 116 milliárd dollár volt a negyedik negyedévben, szemben a harmadik negyedévi 102 milliárd dollárral. Ezt összehasonlítva a 2019 negyedik negyedévi 182 milliárd és a 2018 negyedik negyedévi rekord 223 milliárd dollárral egy csökkenő trendet láthattunk az elmúlt években. A részvény visszavásárlások különben 15 hónapos csúcsot, 88,4 milliárd dollárt értek el decemberben. Az S&P 500 indextagok esetében a részvény visszavásárlások az előrejelzések szerint 651 milliárd dollárra emelkedhetnek idén a 2020-as becsült 505 milliárd dollárról. Ez nyilván segíthet a részvényárfolyamok fenntartásában. Ugyanakkor az intézményi befektetők sok esetben inkább azt szeretik, ha a cégek a tőkeszerkezetüket javítják, ahelyett, hogy részvényt vásárolnak. Manapság egyre inkább előtérbe kerülnek az inflációs félelmek, melyek hozamemelkedésben és emelkedő hitelköltségekben csapódnak le. Vagyis manapság sokkal égetőbb lehet egyes vállalatoknál a hitelállomány csökkentése. Különben az EKB is aggódik, és alaposan górcső alá veszi a BNP Paribas, a Societe Generale és a Deutsche Bank ún. „leveraged” hiteleit, amiket például vállalatfelvásárlásokra adott cégvezetői csoportoknak, vagy éppen fedezeti alapoknak. Az akció vagy tőkekövetelmény növekedéssel, vagy pedig magasabb céltartalékolási követelménnyel járhat a végén. A piaci várakozások szerint az európai nagybankok 15 milliárd dollár céltartalékot képezhetnek a negyedik negyedévben, ami így a tavalyi év egészét nézve 61,5 milliárd dollárra növekedne.
Mindeközben kiderült, hogy tavaly 58 milliárd dollár (6.000 milliárd jen) tőkét vontak ki a japán részvénypiacról, ennek ellenére jó évet tudhat maga mögött a Nikkei. Mindeközben a japán jegybank a korábbi 6.000 milliárdról 12.000 milliárd jenre emelte az ETF vásárlási programját. Nyilván ez kompenzálta a tőkekiáramlást és segítette a piacot.
A tegnapi emelkedést követően csökkenéssel kezdett a DAX és az amerikai határidők sem remekelnek. Mindeközben a BUX enyhe emelkedést tud felmutatni a reggeli órákban. A kereskedési aktivitás igencsak visszafogott a börzéken.
Gyakorlatilag változatlanul zártak a főbb amerikai indexek a tegnapi nap során. A legrosszabb teljesítményt az S&P 500 nyújtotta, ami kevesebb mint 0,2%-ot csökkent.
A Biden-adminisztráció tovább 100-100 millió adag oltóanyagot rendelt a Pfizer-től és a Moderna-tól, amivel összesen 600 millió dózisra emelkedik a teljes rendelési állomány. Biden szerint a beadott védőoltások száma elérheti a napi 1,5 milliót.
A felhőszolgáltatások és videójátékok iránti keresletnek köszönhetően rekord negyedéves bevételt ért el a Microsoft. Az erős teljesítményhez a Surface laptopok értékesítése és a Teams platform növekedése is hozzájárult. A legutóbbi negyedévben 15,5 milliárd dolláros eredményt és 43,1 milliárdos bevételt ért el a társaság, ami meghaladta az elemzők által várt 12,6 milliárd dolláros eredményt és 40,2 milliárdos bevételt. A jelenlegi, harmadik pénzügyi negyedévtől 40,35-41,25 milliárd dollár közötti bevételre számít a társaság.
Az AMD tovább folytatja térnyerését az Intellel szemben, ami az új előrejelzésében is tükröződik. Az erős keresletnek köszönhetően a társaság az első negyedévben 3,1-3,3 milliárd dolláros bevételre, a teljes év tekintetében pedig 37%-os bevétel növekedésre számít. Mindkettő jelentősen meghaladja az elemzői várakozásokat. Az előző negyedéves számok szintén a konszenzus felett érkeztek. A társaság által közölt 52 centes profit és 3,2 milliárd dolláros bevétel jobb lett, mint az elemzők által várt 47 cent és 3 milliárd dollár.
Pozitív teljesítménnyel folytatódik a hét Ázsiában. A Nikkei 225, a Hang Seng, és a CSI 300 indexek 0,3%, 0,1% és 0,3%-os emelkedést mutatnak.
A Nikkei 225, vagy Nikkei Stock Average 16%-ot emelkedett 2020-ban annak ellenére, hogy a külföldi tőke kiáramlott a piacról. A részvény és futures tőzsdékről összesen több mint 6.000 milliárd jent (58 milliárd dollárt) vontak ki a külföldi befektetők, ami 2018 kivételével a legmagasabb eladásnak számít 1987 óta. A kiáramlás ellenére a részvénypiac emelkedni tudott, amire utoljára 1989-ben volt példa. Az eltérés mögött elsősorban a japán jegybank áll, melynek ETF vásárlási programja ellensúlyozta a külföldi kivonást. A válság közben a jegybank a vásárlási célját évi 6.000 milliárd jenről 12.000 milliárdra emelte.
Vegyes képet mutattak a határidős piacok ma reggel.
A Richter további 12.000 saját részvényt vásárolt 8.163 forintos átlagáron 2021. január 25-én. A társaság összesen 500.000 darab vételére adott megbízást még tavaly novemberben, amiből eddig 326.373 darab teljesült.
