Milyen döntés volt forintban megtakarítani?

Maradjunk még egy kicsit a 2022-es év értékelésénél. Szinte magától adódik a kérdés, hogy mennyire volt érdemes forintban megtakarítani. És a zsigeri válasz az, hogy nyilván rossz döntés volt, mivel a forint az euróval szemben 9%-ot, a dollárral szemben pedig nagyjából 15%-ot értékelődött le.

Ez azonban csak a történet egyik része, figyelembe kell vennünk a kamatkülönbözetet is, ugyanúgy, ahogy a részvényeknél az árfolyamváltozás mellett figyelembe vesszük az osztalékot is. És ez rögtön árnyalja is a képet. 2022 egészét tekintve 10%-os forint kamat volt elérhető, míg dollárban picit 2% fölötti, euróban pedig lényegében 0%. Vagyis, ha a teljes hozamot vizsgáljuk, akkor a forinttal 1%-kal jobban jártunk, mintha euróban takarítottunk volna meg, de a legjobban a dollár megtakarítással jártunk volna a három közül.

Egyébként 2022 furcsasága, hogy elvileg a rubel alapú megtakarítással jártunk volna a legjobban, hiszen az euróval és a dollárral szemben is erősödött, sőt még rendkívül magas kamatot is realizálhattunk volna. Elvileg. A valóság ugyanis az, hogy a rubel erősödése pont az átváltási korlátozásokból adódik, vagyis a való életben jelentős összegű, de átválthatatlan rubelünk keletkezett volna.

És milyen kilátásokkal futunk neki 2023-nak? Az egyéves bankközi betéti forint kamatláb 15%, ami a világ élmezőnyébe tartozik, és csak a török líra 45,5%-os kamata előzi meg. Közben a dollár kamat 5%, az euró kamat enyhén 3% fölött van, vagyis bő 10%-os kamatelőnnyel kezdjük 2023-at. Ergo, ha nem lesz drámai forint gyengülés, márpedig az előrejelzések szerint nem várható, akkor a magas kamatok miatt az idei év a forint mellett szólhat.

Tegnap az amerikai és a főbb ázsiai részvénypiacok is zárva tartottak, így az európai piacokon alacsony forgalom mellett, de jó hangulatban zajlott a kereskedés. Az Euro Stoxx50 1,7%-ot, a DAX 1,1%-ot emelkedett. A londoni tőzsde viszont zárva volt és ma nyit ki ismételten.

A tegnap zárva tartó Hang Seng és CSI300 indexek is jól indították ma az évet. Előbbi 2,1%-ot, utóbbi 0,5%-ot emelkedett. Japánban még ma is zárva volt a részvénypiac, ott csak holnap fog indulni a kereskedés.

Az amerikai piacokon is újraindul az élet ma délután.

Az elemzői becslésektől elmaradva, de így is rekord mennyiségben értékesítette járműveit 2022 negyedik negyedévében a Tesla. A vállalat 405 ezer autót adott el, ami annak ellenére elmaradt az elemzők 421 ezres várakozásától, hogy év végén egy nagyobb, 7.500 dolláros kedvezménnyel lehetett Teslához jutni. Az elektromos autógyártó így tavaly összesen 1,31 millió autót értékesített, ami 40%-os éves növekedést jelent, elmaradva Elon Musk 50% feletti növekedésről szóló víziójától. Aggasztó lehet ugyanakkor, hogy a teljes évet figyelembe véve kb. 60 ezerrel több jármű gördült le a gyártósorokról, mint amennyit értékesíteni tudtak, ami azt mutatja, hogy nincs kellő kereslet a vállalat modelljei iránt.

Az új év első kereskedési napján 400 alatt nyitott az EURHUF kurzusa, majd nagyjából két egységet gyengülve zárt. Ma délelőtt már 404 felett jár a devizapár, elsősorban a dollár megindulásának betudhatóan. Az egyelőre mérsékelt gázárak helyett az év első napjaiban ismét az euró-dollár alakulása mozgathatja a magyar devizát.

A nemzetközi devizapiacokon 1,07-nél kezdte az évet az EURUSD jegyzése. Ezt követően mintegy fél százalékot erősödött a dollár az euró ellenében. Ma a reggeli órákban nagyot lökött a dolláron az olasz bankszövetség elnökének kommentje, miszerint az EKB-nak újra kellene gondolni a decemberi, a korábbinál magasabb kamatpályát. Ennek eredményeként a tegnapi nyitónál már bő egy százalékkal lejjebb, 1,06 alatt mozog a devizapár. Ma délután inflációs adatokat közölnek Németországban. A várakozás jelentős mérséklődés, a novemberi 10%-ról 9,0%-ra való csökkenést vár a piac. Az első, már közzétett adat (Észak-Rajna-Vesztfáliából) erősíti a várt a képet.

A WTI 80,9, a Brent típusú kőolaj pedig 86,3 dollár/hordó szinten volt a márciusi leszállításra, míg az Ural azonnali leszállítási ára 59 dollár volt hordónként. A piac figyeli a legfrissebb kínai gazdasági híreket, illetve a globális recesszió esélyét latolgatja. A kínai adatok a gazdasági aktivitás gyors romlását mutatják a negyedik negyedévre, és az IMF szerint a világ harmada GDP csökkenést szenvedhet el 2023-ban. Ezt ellensúlyozza az orosz kőolaj export süllyedése a nyugati szankciók miatt. Egyelőre nem látszik, mely erő lesz az erősebb, de a kereskedők többsége szerint az árak lassú eróziója a legvalószínűbb forgatókönyv.

Az arany 1.846 dollárig emelkedett ma reggel. Az IMF szerint a világ harmada recesszióba süllyedhet 2023-ban, ami megnövelheti az arany iránti keresletet. Az EKB is tovább növelheti a kamatokat. Joachim Nagel jegybanki döntéshozó szerint kevés volt az a kamatemelés, amit az Európai Központi Bank eddig tett. Az aranyra kedvező lehet ugyanakkor az infláció mérséklődése és a kamatok süllyedése.