A lítium, a Li-ion típusú akkumulátorok alapanyaga, lehet sokak szerint az új eszközbuborék. Az ezüst fehér színű fém iránti kereslet ugyanis drasztikusan emelkedni fog, elsősorban azért, mert sokan az elektromos autók felfutását várják és olyan projektek, mint a Tesla 1,9 millió négyzetláb (211 ezer négyzetméter) alapterületű, nevadai elemgyártó gigagyára a közelmúltban indította a termelését. Ezt erősítik olyan hírek is, mint a közelmúlt eseménye, amikor egy ausztrál termelő 78 millió dollárért adott el egy nyugat-afrikai lítium bányát kínai befektetőknek – csekély 2000-szeres áron, mint amennyiért 11 hónapja megvette.
A Morningstar elemzőház szerint a lítium kereslet évi 16%-kal nő 2015 (175 ezer tonna) és 2025 (775 ezer tonna) között, ami lényegében a lítiumot teszi a leggyorsabban növő keresletű nyersanyaggá. Ez a tény megemelte olyan részvények árfolyamát, mint az Albemarle (Bloomberg: ALB US) vagy a kisebb termelőkét, mint a Galaxy Resources (Bloomberg: GXY AU). Sokak szerint a gyors keresletnövekedés mindenképpen áremelkedést jelent a következő években, míg mások szerint már most eszközbuborék alakult ki a piacon. Az mindenesetre tény, hogy lítium forrás sok helyen van a világban, bár politikai és környezetvédelmi okok gátolják a kihozatal gyors felfutását.
Forrás: Financial Times, USGS, Bernstein elemzés
A globális lítiumkitermelés többsége négy cég kezében van: Sociedad Quimica y Minera de Chile (Bloomberg: SQM US), Albemarle, FMC (Bloomberg: FMC US) és a kínai Tianqi Lithium (Bloomberg: 002466 CH). Emellett 28 cég van tőzsdén Ausztráliában és Kanadában, melyek lítium projekteket fejlesztenek. De például a Rio Tinto (Bloomberg: RIO LN), a világ legnagyobb bányászati cége, Szerbiában talált jelentős lítium lelőhelyet. A világ legolcsóbban termelhető lítium forrása egyébként Chilében, Argentínában és Bolíviában található. Mivel ezekbe az országokba nehéz a külföldieknek a bányászatba befektetni, a kínaiak az utóbbi években sokkal drágábban termelő Ausztráliában kerestek kitermelhető, lítiumot tartalmazó ércet.
A kínálat növekedésének egyik legnagyobb gátja, hogy Chile kvótákat határozott meg a lítium bányászatára. Emiatt az ország a második helyre esett Ausztrália mögött. Változást hoz azonban az idei év: a kormány döntése alapján a következő évben évi 80 ezer tonna többlettermelés engedélyezett. Ennek a legnagyobb haszonélvezője az Albemarle lehet.
A lítiumról talán még annyit, hogy sok kutató szerint zsákutca lehet a Li-ion technológia, mivel már közel járunk az ilyen technológián alapuló elektromos energia tárolásának fizikai korlátjához. Ha ez igaz, jelentős felfutás után csúfos bukás lehet, hasonlóan, mint a ritka földfémek esetében: 2010-ban, amikor Kína korlátozta az exportot, hatalmas emelkedést látunk. Aztán 2012-re megnyíltak az új bányák Ausztráliában és az Egyesült Államokban és a ritka földfémek piaca bukórepülésbe kezdett. Talán ez várhat lítiumra is.
Meg egy apró befektetési megjegyzés: a lítium az ETF piacon keresztül is megjátszható: LIT US - a legnagyobb lítium termelő és felhasználó cégekbe fektetők alap.
Forrás: Financial Times, Roskill, Bernstein elemzés
Pletser Tamás
EMEA Olaj –és Gázipar Elemző, Erste Befektetési Zrt.