Magyarországon is az energiacégek voltak az év nyertesei, ám a hazai tőzsdén valamivel nagyobb volt az esés a világ piacain tapasztaltnál. Bár a magyar cégek kiugró eredményeket produkáltak, ez nem látszik meg az áraikban. A különadók nehezítik a legnagyobbak életét, a piacon egyre kisebb a külföldi befektetők aránya, de az árfolyam romlása és az uniós források érkezése körüli bizonytalanság se tesz jót a magyar parkettnek.
Az Alteo és a Pannergy voltak az év nyertesei a magyar piacon. Miközben az energiacégek mindenütt a világon jó évet tudhatnak maguk mögött, a magyar társaságok valamivel lassabb árfolyamnövekedéssel, de követni tudták a trendet. Az Alteo árfolyama közel 40 százalékkal emelkedett az idén, köszönhetően a kiegyenlítői árak növekedésének. Ugyan a társaságot sújtja a piacra kivetett különadó, de a folyamatosan emelkedő árak lehetőséget biztosítanak a társaság számára, hogy újabb beruházásokat eszközöljön. Most jó lehetőségnek tűnik a megújuló energiatermelésbe fektetni, így a társaság növekedése stabil maradhat – mondja Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője.
Jó lehetőségeket tükröz a Pannergy is, hiszen a földgáz alapú hőtermelést geotermikus energiával kiváltó társaságok jövője a jelenlegi helyzetben elég biztosnak tűnik. A hőárak emelkedése mellett a Pannergy számára adott a terjeszkedés lehetősége, jól pozícionálva egy növekvő piacon bővülhetnek tovább.
Miró József szerint az energiaipar nemzetközi általános menetelése mellett inkább a Mol részvények gyengébb emelkedése a meglepő – 3,5 százaléknál se jár az idei növekedés -, holott a cég rekorderedményeket produkált. A társaságnak azonban a benzinár-sapka bevezetése, a finomítók ellátási és termelési nehézségeiről szóló hírek, valamint a különadók se tettek jót.
A Richter esetében szintén meglepő a nulla közeli árfolyamemelkedés: a cég történelmi rekordot ért el a nyereségességben (aminek részben egyszeri, a rubel árfolyamváltozásával összefüggő oka is van). A Cariprazine eddig is fontos támaszt jelentett a cég eredményének növekedésében, ám az, ha az Egyesült Államokban Vraylar néven forgalmazott gyógyszert a major depresszió kezelésére is engedélyezik, az több millió dollárral növeli meg a potenciális bevételt, amelyből a Richter 20 százalékkal részesedik.
Hasonlóan nehéz magyarázni Miró József szerint a Waberer 7 százalékos árfolyamesését: a nyereség itt is rekordközeli, miközben a társaság új vezetése sikeresen váltott stratégiát az elmúlt másfél-két évben, komoly transzformációt végrehajtva. A cég árelfogadóból áralakítóvá vált, kisebb flottával ér el stabil eredményt és árbevételnövekedést, miközben a nemzetközi üzletágat is nyereségessé tette és képes új akvizíciók segítségével tovább bővülni.
A Magyar Telekom 20 százalék feletti esése ugyanakkor a hozamok növekedésével magyarázható. Bár a cég árfolyama az amerikai és az európai közműszektor társaságainak stagnáló áraihoz képest alulteljesít, és a Magyar Telekom profittermelő képessége is stabil, a cégtől megszokott nem túl jelentős osztalék a magyar állampapírok növekvő hozamához képest már kevésbé vonzó a befektetőknek.
Az OTP – 40 százalékos - esésében a különadók mellett az oroszországi kitettség játssza a fő szerepet: bár a leánybank jól teljesít, eredményét a korlátozások miatt nem veszik figyelembe az értékeléskor az elemzők és a befektetők, hiszen az országból jelenleg nem lehet kihozni a pénzt. Az OTP teljesítménye ugyanakkor jó, a leánybankok profittermelő képessége mellett a magyar operáció is stabil, ám a különadók és a kamatstop elvitték a profit jelentős részét.
A magyar piaci szereplők többsége általában is rosszabbul teljesített, mint az iparági társaik, a BUX annak ellenére van 13 százalékos mínuszban (a párizsi 5, a frankfurti 8 százalék eséshez, vagy a DOW 6 százalék körüli csökkenéséhez képest), hogy a magyar tőzsdén a második és a harmadik negyedév volt a legnagyobb profitú negyedév a hazai parkett történetében. A P/E értékeltség a sokéves átlag alatt van, amit csak részben magyaráznak a háborús helyzetből, és az infláció növekedéséből adódó bizonytalanságok: a magyar forint árfolyamának folyamatos romlása nem tesz jót a magyar eszközök megítélésének, a külföldi befektetők aránya 60 százalékról 40 százalékra csökkent (miközben korábban 70-80 százalék volt) – hangsúlyozta az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője. Miközben a lakossági befektetések aránya a korábbi 5-ről 15 százalékra nőtt, egyértelmű átrendeződés látszik a piacon és jelentősen nő a magyar intézményi befektetők szerepe.
A gyenge árfolyam-teljesítményben ugyanakkor egyértelműen látszik az uniós pénzek érkezésével kapcsolatos bizonytalanság, ahogyan a magyar hozamok ingadozásában is. A tízéves német és a tízéves magyar állampapír-hozamok közötti különbség (amivel a magyar kockázati felárakat jól lehet jellemezni) az ősz elején csökkent, tükrözve a hitet, hogy közel a megállapodás, majd a Bizottság döntését követően újra emelkedni kezdett. A következő időszak tőzsdei árfolyamait így egyértelműen a brüsszeli megállapodás határozza meg, Míró József szerint ez lesz a jövő évet egyik leginkább meghatározó tényező: ha a megállapodás nyomán lesz újabb hozamcsökkenés (amit az infláció mérséklődésének támogatnia kell), akkor a jelenlegi alacsony értékeltségek miatt akár jelentősebb emelkedés is jöhet a Budapesti Értéktőzsdén.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
